Nem fogyasztja, termeli az energiát a ház
MEGOSZTÓ
Tweet
Így készít reggelit egy robot (videó)
Elértünk arra a szintre, hogy egy legóból összerakott...Ezért kell begombolni a lájbit idén
Ha globálisan meleg van, miért fázunk mégis?...Dósa Zoltán: elkerülhetetlen a hazugság
A baktériumoktól a tudatos lényekig mindenki manipulál...Zajlik az országok csatája, válaszd ki te is a kedvenc zöld projekted!
ÍRTA: SZASZA
Solar Decathlon, vagyis a napenergia tízpróbája – ez a neve annak az egyik legnagyobb egyetemi versenynek, amelyre néhány romániai diák is benevezett Madridban a Prispa ház ötletével.
A csapat 45 tagja Bukarestben tanul az Építéstechnikai, a Ion Mincu Urbanisztikai és Építészeti, a Műszaki és az Országos Képzőművészeti Egyetemen. Projektjük tulajdonképpen nagyon egyszerű, és nem is kerül sokba: a 70 ezer eurós kivitelezési költség jóval kevesebb, mint versenytársaik költségei.
Míg a többiek drága tervekkel álltak elő, a Prispa-terv a legolcsóbb lett a zöld házak közül. A romániai diákok ötletére ráadásul vevő is akadt, egy Bákó megyei család Mojnest városában építené fel.
A Solar Decathlon valódi tízpróba, hiszen az energiatakarékos építmények terveinek tíz szűrőn kell átmenniük, melyek energetikai, építészeti, mérnöki és komfort szempontjából is vizsgálják azokat. A napenergiával működtetett házak versenyére idén tizenegy ország tizennyolc csapata nevezett. Az egyiptomi projektet kizárták, mert az ottani diákok tervzte ház nem épült fel időben.
Mi az a Solar Decathlon?
A Solar Decathlon nemzetközi, egyetemek közötti innovációs verseny, amelyet 2002 óta szervez az USA Energetikai Minisztériuma és a spanyol kormányzat. Célja a napenergia felhasználásával összefüggő építészeti megoldások népszerűsítése, illetve a zöld technológiák társadalmi, piaci támogatottságának megteremtése.
Minden résztvevő csapatnak piaci szereplőkkel együttműködve egy kizárólag napenergiát hasznosító, energiahatékony, környezettudatos, könnyűszerkezetes lakóépületet kell megterveznie és felépítenie 2012-ben Madridban. A versenyzők munkáját széleskörű szempontrendszer alapján bírálják el: úgynevezett tízpróbán kell átesniük, amely lefedi az összes lényeges szempontot, melynek napjainkban egy modern, fenntartható építészet népszerűsítő versenyprojektnek meg kell felelnie.
Javier Sierra versenyigazgató szerint ez már több mint diákok közti versengés, itt a való életről van szó. A projekteket Spanyolországban kivitelezik ki először, a versenyre nevezett zöld házak Madrid központjához közeli Napenergia Faluban épülnek fel.
„Az energetikai szektor kihívásaira ezek az emberek fognak választ adni. Ezek a házak már most szolgáltatnak energiát Madridnak. Egyes résztvevők már el is adták a projektjeiket, a romániai csapatnak sikerült" – emelte ki Jo Hart, a Schneider Electric marketingért felelős aligazgatója. A Schneider Electric egyike azon cégeknek, amelyek technikai megoldásokat szállítottak a Napenergia Falunak.
Dacia a Forma-1-ben
A romániai csapat azért is számít egyedinek, mert egyelőre csupán nekik sikerült eladniuk a tervüket, ráadásul már azelőtt, hogy a ház megérkezett volna a versenyre. Az eladásból származó pénzből tudták finanszírozni a szállítást.
„Nagyon határeset volt. A pénz, amit kaptunk a tervért, pont fedezte a hiányt. A fejlesztéshez és az építéshez összesen 250 ezer euróra volt szükségünk. Madridba 35-en jöttünk, de a projekten összesen 45 ember dolgozott. Éjjel mindannyian egy katonai bázison vagyunk, nappal pedig itt, a Prispánál" – árulta el a Ziarul Financiarnak Pierre Bortnowski projektmenedzser.
A romániai csapat házának alapterülete 116,8 négyzetméter, becsült fogyasztása 6 435 kWh évente, emellett pedig ennek szinte dupláját, évi 11 594 kWh energiát termel. A Prispa egyszintes ház, melynek nappalija egybeolvad a konyhával, de manzárdot is ki lehet alakítani.
„Nincs semmi különös ebben a házban, de működik. Fából készült, jól ellenáll a földrengéseknek. A tervezést két éve kezdtük, és már az elején leszögeztük, hogy az ár a legfontosabb szempont. Daciát építettünk, nem Forma-1-es autót, de egy olyan Daciát képzeljenek el, ami benzin nélkül működik" – avat be a részletekbe Bortnowski. Ő egyébként belga származású, építészeti egyetemet végzett Temesváron, és Erasmus ösztöndíjjal jött Romániába. Most egy bukaresti építészeti irodában dolgozik.
Napraforgó-ház
A Napenergia Falu többi zöld házához képest a romániai elég spártainak tűnhet. Portugália például egy 150 ezer eurós épülettel állt elő, ami a nap irányába fordul, hogy annak energiáját befoghassa, akárcsak egy napraforgó. „A motor, ami forgatja a házat, annyit fogyaszt, mint egy vasaló" – állítja a falu idegenvezetője.
Olaszország projektje 160 ezer euróba kerül, mediterrán stílusban készült, és építéséhez főleg szövetet és a napraforgóolaj előállításakor megmaradt üledéket használtak. Az olasz csapat egyik tagja szerint a ház semmilyen káros hatással nincs a környezetre, és „nem kell egy hegyet elpusztítani, hogy házat építhess".
A japánok háza kifejezetten drága, 250 ezer eurót kóstál, és azzal a céllal készült, hogy minél közelebb hozza a mezőgazdaságot a ház tulajdonosához. A japán építményt zöldségeskert övezi, a ház előtt rizsföld található.
A Napenergia Falu látogatói szerint a Prispa ház sikerének kulcsa pont az egyszerűség lehet, még ha nem is látványos az épület. „Ez a legkiegyensúlyozottabb ház", állítja egy spanyol napenergetikai szakember, aki épp a Spanyolországban munkát vállaló románok miatt veszítette el az állását. Ők hajlandók hétvégén is dolgozni, ő a családja miatt nem.
Nem adják olcsón
Amikor szóba kerül a vásárlás, kevés látogató állítja, hogy pénzt adna egy ilyen lakásért. „Nem akarunk ilyen házat venni. Talán majd a gyerekeinket érdekelni fogják ezek a projektek", válaszolja egy építész arra a kérdésre, hogy szeretne-e zöld házban lakni. „Nem fektetünk be, csak látogatunk" – csatlakozik az előző véleményhez egy ott szemlélődő spanyol pár. Bár a diákok lelkesek, egy valóban zöld ház megvásárlása még távol áll a látogatók befektetési lehetőségeitől.
Egy ilyen háznál az egyik legfontosabb kérdés a megtermelt többletenergia visszajuttatása az elektromos hálózatba, ami Romániában egyelőre szinte lehetetlen.
„Próbálkoztunk az Enelnél (ez az olasz cégcsoport működteti az Electrica Muntenia Sudtól, Banattól és Dobrogeától átvett elektromos hálózatokat – szerk. megj.), de semmilyen választ nem kaptunk. Talán a kérésünk nem jutott el a megfelelő emberekhez, nem tudom. Az biztos, hogy a bákói hatóságok ígéretet tettek arra, hogy minden megtesznek annak érdekében, hogy a házat ráköthessük az elektromos hálózatra, és vissza is juttathassunk energiát a rendszerbe" – ecsetelte a romániai problémákat Pierre Bortnowski.
A Prispa tervezői tovább akarnak lépni főként arra alapozva, hogy projektjük egyszerű és olcsó. „Voltak látogatók, akik hasznosítani szeretnék az ötletet Costa Ricában vagy éppen Spanyolországban. Ez már egy lépés" – mondta Mihai Toader-Pasti, a Prispa projekt egyik csoportvezetője.
Odoo, a magyar odú
Magyarországról a Budapesti Műszaki Egyetem csapata nevezett be a versenyre. Az Odoora keresztelt tervük célja, hogy ne csak a kis házat, de a külteret is aktívan használják a lakók. Az építmény jellegéből adódóan kombinálja a hagyományos magyar életmódot a modern komfortigényekkel, és szinte minden tevékenységet kint is lehetővé tesz, így csökken a kondícionált beltér mérete, és energiát spórolunk.
A sötét külső részt, vagyis a nyári falat napelemekkel borítják, a teljesen üvegezett, déli fekvésű homlokzat télen fűtésre használható. A tervezők szerint a ház háromszor annyi energiát képes előállítani, mint amennyire szüksége van a lakóknak.
Az épület egyik legfontosabb része a hőtermelő levegő-víz hőszivattyú, ami a hűtő-, fűtő- és légkezelő rendszerekkel is kapcsolatban áll. A légkezelő egység csukott ablakok mellett is biztosítja a levegő megfelelő minőségét, a beltéri hőmérsékletet pedig padlófűtéssel és -hűtéssel lehet szabályozni. A ház árnyékolását, a hűtést/fűtést, megfigyelést, de még a multimédiás rendszert is központi automatika irányítja, amelyhez számítógépről, tabletről és okostelefonról is hozzá tudunk férni.
Az energiahatékonyságot a megfelelő termikus burkolat, a könnyűszerkezetes kialakítás, a hármas üvegezésű nyílászárók biztosítják. Fontos szerepe van a beltéri betonpadlónak és a félpasszív hűtő-fűtőrendszernek, valamint télen az üveges homlokzatnak, nyáron pedig a függőleges és vízszintes árnyékoló rendszernek.
Az Odoo négy darab előgyártott, merev dobozból épül fel, amiket daru segítségével lehet összeilleszteni. A szerkezet tömör panelokból áll, a modulokat pedig acél segédszerkezet egészíti ki.
A román és a magyar ház csak kettő a győzelemért harcoló tizennyolcból. A Solar Decathlon idei kiírásának nyertesét hétvégén, szeptember 29-én hozzák nyilvánosságra. A Prispa jelenleg a tizenkettedik helyen áll, de a sorrend folyamatosan változik. A ház az építészeti rangsorolás szerint áll a legrosszabbul, de például energiahatékonyság, innováció és fenntarthatóság szempontjából első helyezett.
Az eredmény alakulásába mi is beleszólhatunk: a projekt honlapján kiválaszthatjuk kedvenc házunkat, és voksolhatunk. Ha szerencsénk van, még egy iPad-et is nyerhetünk.