BATMAN:

Tornázzuk fel a dagi barátnő önbizalmát

Elsőre azt hinnénk ez rém egyszerű dolog. Jól hisszük, csak a végeredmény nem mindegy.

Szóval a tahó, paraszt, megalázó módszerek hatékonysága megkérdőjelezhetetlen, de egyben veszélyes is.

Veszélyes a rólunk kialakuló képre s az esetleges további csajozási projektekre.

Csajozási projekt. Murphy bácsi ezen a téren is munkálkodik, de rendesen. A kiszemelt cuccos modell alkatú csajnak, mindig van egy kicsit teltebb, nyomulósabb, pasiéhes csúnyácska barátnője.

Az már csak a legtermészetesebb, hogy mindig a dagi cuppan ránk, akinek barátnője egyből zöld utat ad neki, így egy darabig nem tudunk nála labdába rúgni.

Szóval kell egy finom lekoptatós duma, hogy áttérhessünk a modell projektre. De csak finoman a koptatással, mert egy ajtóval arrább újból kopogtatnunk kell, ha ezzel végeztünk. Letesztelt módszer, hogy az általunk nem annyira szimpatizált nyomulós barátnőt négyszemközt kell meggyőzni, hogy nem a vagyunk az esete.

Ezzel el is érkeztünk a kulcs mozzanathoz, ami köré építjük fel a teljes párbeszédet. Itt szükség van egy kis emberismereti tudásra, hogy kiismerjük, alanyunknál mik a kulcskifejezések, témák, amelyekkel az oldalunkra állíthatjuk. Azaz szépen elmagyarázzuk, hogy ő egy rejtett kincs, aminek kibányászására nem mindenki alkalmas.

S bár mi sem vagyunk gyenge csórók, de eme nemes kincs napfényre hozásához biza kevesek és alkalmatlanok. Ha mi bányásszuk ki, akkor csak elporlad a kezünk közt.

Ha fenti üzenetet megfelelően sikerült átadni, akkor igazából csak nyertesként jöhet ki mindenki a történetből. Mi lekoptattuk a csajszit, neki meg az egója nőtt egy adagot és még hálás is lesz, hogy mennyi erőt és önbizalmat adtunk neki.

Ezután következhet a B terv, azaz bepróbálkozhatunk a barátnőjénél. De ez már egy másik történet.

AMERIKA KAPITÁNY:

Permanentli offlájn

Elmondtad neki, hogy nem akarod, neked most nem kell ez, de tényleg. Esküdtél mindenre, hogy nem vele van a baj, de ez most nem fog menni. Beszéltél vele. Aztán nem. Visszaírtál, majd azt sem.

Nincs mit tenni, vannak olyan nehéz esetek, akik nem értenek a szóból és az eget is lebeszélheted a helyéről, ő továbbra is ragaszkodik hozzád, képtelenség szabadulni tőle.

A webes generációnál egyetlen igazán hatékony módszer létezik a férfi várkapuját untig ostromló femina ellen: a permanently offline nemes intézménye.

Valóban nem túl elegáns dolog teljesen figyelmen kívül hagyni a kegyeinkért csatázó hölgyeményt, de van egy pont, amikor ezen és mindenhonnan törlésen kívül más módszer nem működik.

Fül bezár, szem becsuk, megszűnünk létezni számára.

Ahogy Fletó mondaná: majd hazamennek.

PÓKEMBER:

Ne válaszoljunk a több száz sms-re

Egyszer egy óvatlan pillanatban megadtam a telefonszámom egy lánynak, akit rádiós kívánságműsor alatt ismertem meg, illetve azt hittem tudok róla annyit, hogy ebből ne legyen baj.

Tévedtem.

Az első órákban tízpercenként szólt a telefonom: üzenetem érkezett. Annyi időm sem volt hogy lereagáljam, nemhogy válaszoljak ezekre.

Bevallom az elején dagadt a májam, nőtt az egóm, hiszen ennyi sms ilyen rövid idő alatt, az mindenképp jót tesz az ember önbizalmának.

Először finom utalásokkal próbáltam a tudtára adni, hogy nem leszek élete párja és nem, nem akarom leélni vele az életem, pláne nem néhány sms váltás után.

Élőben nem is találkoztunk. Majd, mikor nem kerültünk közelebb az elváláshoz, sőt inkább olaj volt a tűzre a visszautasítás, akkor drasztikusabb módszerekhez folyamodtam, és igyekeztem mindent kitalálni az elfoglaltságomtól egészen addig, hogy barátnőm van. Egyik sem működött. A szöveges üzenetek csak úgy bombázták a telefonom.

Egy adott pillanatban megnyugtatott: kiváló ajánlatot kapott a telefonszolgáltatótól, ezt el is fogadta így nem kell attól tartani, hogy elfogynak az smsek vagy a több tízezer perc.
Egészen addig fajult a dolog, hogy már-már ordítottunk egymásnak, habár néhány órája „ismerkedtünk meg". Ekkor gondoltam, hogy a kevesebb néha több és hagytam, hogy lepattanjon magától.

24 óra alatt több mint száz szöveges üzenetet kaptam és abban maradtunk, ha meggondolnám magam és mégis leszek élete értelme, akkor szólok. Ha ez lepattintásnak minősül, akkor sikerült. Remélem, nem várja a válaszom még most is.

SHREK:

Adjuk ki magunkból a gázt

Ha társaságban vagyunk a lekoptatandó hölggyel, célunk eléréséhez nagyban hozzásegít a megfelelően időzített hangos és büdös fingás, a recsegős böfögés lehetőleg tágra nyitott szájjal, hogy mindenki észrevegye, valamint az orrban található viszkózus váladék, gyengébbek kedvéért "takony" mutató ujjal való felszínre hozása, vizsgálása és elfogyasztása.

Ebédnél is alkalmazható a fent említett nyitott szájas módszer, úgyhogy csámcsogjunk, rágjunk nyitott szájjal, ha valami a fogaink között marad, azt nyugodtan szívjuk ki, majd kedvünk szerint köpjük az asztalra, esetleg a szőnyegre.

Soha ne feledkezzünk el jó barátainkról, a hagymáról és a fokhagymáról, kiváló ízük és illatuk akár 8 órán át kellemes leheletet biztosít.

Ezeket a módszereket kedvünk szerint alkalmazhatjuk, akár kombinálva akár külön-külön.

X PROFESSZOR:

A kategorikus imperativusz és egy korsó szpíd

Ha nyomul, hogy akkor mi van és konkrétan is rákérdez(tet), hogy akkor izé, asimán közlöm, hogy valószínűleg nem lennék terítéken az asztalán. Na, jó, nem így, hanem egyszerűbben, hogy értse („Foglalt vagyok, bazmeg. Nem tudod, hol a vécé?").

Persze, van, hogy nem ért a szóból, ilyenkor más dimenziókra próbálom terelni, mert előbb-utóbb elkapom egy olyan témával, amihez nem tud hozzászólni, és úgy marad. Jó, kamuzom is néha, de a cél ezt szentesíti, esetleg kezdem szívatni.

Pl. régebb jól bevált dumám volt a „Mit szólsz a Corso Speed legújabb lemezéhez?" kérdés. Ha nem ismerte, hogy miről szól a Corso Speed, akkor felsoroltam neki a zenekari felállást: Franz Kafka – basszusgitár, ének, Szergej Bubka – dob, Abe Kobó – triangulum, Francis Ford Coppola – gitár. Ha felfogta, odébbállt.

Akkor volt a gond, amikor jópofának, viccesnek találta és mosolygott, hogy én őt most szívatom.

Ha viszont nem esett le, hogy szívatom, akkor valami drasztikusabbat kellett dobbantanom a sértődés nélküli odébbáltatás eléréséhez. Az örök Moldova György-féle klasszikussal („Te, figyelj, mit gondolsz, szerinted érvényesül a szocializmusban a kategorikus imperatívusz elve? Mármint a Kant-féle imperatívuszra gondoltam. He?") az esetek 99%-ában el tudtam érni, hogy teljesen hülyének, idiótának, őrültnek és elmeháborodottnak nézzen, s egy bizonytalan visszakérdéssel és egy megállapítással („Mi van? Nem értem") elhúzza a belét mellőlem. Ha viszont valóban hallott az imperatívuszról, esetleg a „zenekar" basszusgitárosától olvasott valamit, akkor már nem feltétlenül voltam biztos abban, hogy le szeretném koptatni.

JOKER:

Nagy arc vagyok

Nagy arc vagyok, s punktum.Ha meg nem hiszed, akkor pattanj fel, s nézd meg a manna.ro-n a legújabb képgalériát.

Egy ilyen pasi kell, aki nappal folyamatosan dolgozik, éjszaka pedig feszt a kocsmában lóg?

Na, nyugodtan leléphetsz, nem fogok megsértődni.

De ha nem tudsz belenyugodni ebbe a visszautasításba, akkor maradhatunk köszönőviszonyban".

.