Galileo Galilei híres utolsó mondata, illetve Jókai Mór regénycíme szombaton is érvényes volt Magyarországon: a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés károkat is okozott több magyarországi településen, de érezhető volt Budapesten is.

Székelyudvarhely polgárvédelmi felügyelője, Vetési Dénes eredeti szakmája szerint építész, cikkünkhöz tőle kértünk információkat, illetve tanácsokat esetleges földrengés esetére. Vetési 1977 tavaszán, a Bukarestben sok száz halálos áldozatot követelő és hatalmas károkat okozó földrengés után (lásd keretes írásunkat) egyetemistaként, gyakornok építészként járt a fővárosban.

A földrengések a síkvidéken (mint pl. a hétvégén, a Dunántúlon) jobban érezhetők – Székelyudvarhely és környéke ilyen szempontból „szerencsés", mert földrengés okozta jelentősebb károk soha nem keletkeztek errefele, az itteni domborzat ugyanis nagyon jelentős „erőt" elvesz a rengéshullámokból. Ami az épületeket illeti, egy hasonló, vagy még erősebb rengés következtében Udvarhelyen valószínűleg nem lennének épület-összeomlások, viszont az előfordulhatna, hogy régebbi épületek megrepedeznek, vakolat, cserép esik le a homlokzatról és a tetőzetről. Az épületek tervezésénél a mérnökök már olyan szabványokat alkalmaznak, hogy azok erős földrengést is kibírjanak, a szocializmus évtizedeiben viszont országszerte előfordult, hogy spórolni kellett az anyaggal, s ezért épülhettek olyan házak, tömbházak, amelyek gyengébbnek számítanak, de közepes rengésnél ezeket sem fenyegeti nagyobb veszély.

Azonban mi, emberek sokat tehetünk azért, hogy kisebb, illetve közepes rengéseknél ne szenvedjünk sérülést. Például a lakások berendezésénél egyáltalán nem mindegy, hogy súlyos könyvekkel vagy más tárgyakkal telezsúfoljuk-e a szekrény, vagy más bútor felső részét. S az is fontos, hogy mennyire stabil berendezési tárgyak állnak a lakásban.

A nagyobb rengés már okozhat tüzet, robbanást, földcsuszamlást, sőt árvizet is. A szakemberek szerint a legfontosabb a nyugalom megőrzése: ne legyen pánik, tömeghisztéria, tanácsos helyben maradni, a házban, lakásban masszív ajtó, gerenda vagy fal alá húzódni. Lehetőleg ne meneküljünk lépcsőházon keresztül a szabadba, mert a lépcsők könnyen leszakadhatnak, illetve semmiképp se használjuk a liftet és ne álljunk ablak mellé. Amennyiben a szabadban tartózkodunk és rengést érzünk, távolodjunk el a magasabb épületektől, oszlopoktól. Az utakat ne torlaszoljuk el, hogy a polgárvédelem, a tűzoltóság, a mentők nagyobb baj esetén tudjanak beavatkozni. A földrengés lejárta után tanácsos a médiában követni a hatóságok közleményeit.

Kisebb vagy közepes erősségű rengés szinte minden esztendőben volt Romániában, s erre az országra bizony az is jellemző, hogy évről-évre, hónapról-hónapra nagy erejű, pusztító földrengéssel riogat(hat)ják a lakosságot bizonyos „szakemberek". Tény az, hogy egy nagyobb erejű rengés következtében valószínűleg nagy károk keletkeznének főleg Bukarestben és környékén (ott olyan épületek vannak, amelyeknek a szakemberek már egy esetleges kisebb rengés esetén sem garantálják az egyben maradását), de az is, hogy közvetlen módon ezekhez az „előrejelzésekhez" általában közük van olyan személyeknek is, akik épületbiztosításban „utaznak".

A Richter-skála

A Charles Richter amerikai szeizmológus nevéhez fűződő skálát 1935-ben tették közzé. Az eljárás során a rengés erősségét matematikai módszerrel számolják ki a rengés amplitúdójából (a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből) és az epicentrumtól való távolságból. A földrengés magnitúdója a rengés középpontjában felszabaduló energia logaritmusával arányos, így a 9 fokozat mindegyike az előzőnek 32-szeresét jelenti. A skála felfelé nyitott, azaz elméleti maximuma nincs, ugyanakkor a gyakorlatban 10-esnél erősebb földrengés nem fordulhat elő.

2,0 - 2,9 - csak műszerekkel érzékelhető

3,0 - 3,9 - a legtöbb ember még nem érzékeli

4,0 - 4,9 - a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek

5,0 - 5,9 - a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek

6,0 - 6,9 - erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50 80 km távolságban is

7,0 - 7,9 - súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja

8,0 - 8,9 - súlyos károk több száz kilométeres körzetben, többméteres lezökkenések, hegyomlások

9,0 - 9,9 - rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj