Fogyasztói társadalomban élünk és talán az egyik ezzel járó szükséges rossz az egyre erőszakosabb marketing. Szépen becsomagolni, piacosabbá tenni és eladni. Ennek a marketingdömpingnek egyik „vadhajtása" a postaládák szórólappal és reklámkatalógusokkal való kéretlen elárasztása. Ezt mi sem fokozza jobban, mint a karácsonyi akciók, leárazott termékek, a cégek év végi utolsó nagy fogásának hajszolása. Valljuk be, ilyenkor könnyebben is költekezünk, több haszontalan dolgot szerzünk, így nem alaptalan cégek agresszív támadása.

Talán nem is lenne rossz megoldás a levelesládák ostromolása, csak mostanra olyan sokan teszik ezt és olyan intenzíven, hogy ezt minden túlzás nélkül szemetesládává alakították. A régebben még apró figyelmességnek számító reklámkatalógusok mára már csak idegesítő szemetet jelentenek. Hiába is lenne nekünk való akció a reklámkupacban, már nincs kedvünk végignyálazni a számtalan ajánlatot – ettől aztán a szóróanyag egyik pillanatról a másikra válik szemétté és olvasatlanul landol a kukában.

Így ha ezeknek az anyagoknak az a rendeltetésük, hogy a cégek termékeit, akcióit közvetítsék a fogyasztó felé, azaz felénk, és ezzel mégis a mi kedvünket veszik el, nem alaptalanul formálódik meg a kérdés: kinek jó ez? És mit tehetünk ellene?

Villámfelmérésünkön megkérdeztük, hogy gondolkodik erről a másik oldal, azaz a cégek. Kérdésünk egyszerű volt: szórólapozik-e, használ-e reklámújságot, és ha igen, miért? Bálint Mária vállalkozó, a Kedvenc Kisbolt üzletvezetője szerint, megéri a reklámújságok, szórólapok terjesztése, de nem mindenkinek. „Többször is láttam, amint kezükben a reklámújsággal a polcok között keresték az otthon kiszemelt terméket, így hasznosnak kell mondanom. Ezt sajnos a kis üzletesek nem igen engedhetik meg maguknak: túl gyakran kellene így reklámozni, a néhány alkalommal szétszórt reklámanyag egyszerűen nem térül meg, nemhogy profitot hozzon. Én csak az üzlet megnyitásakor szórólapoztam, hogy az emberek lássák, hogy vagyunk. A szórólap helyett eredményesebb a kirakatba, illetve az ajtóra kifüggesztett felhívás."

Ezzel valamelyest hasonló véleményen van Farkas Levente a MarketingIskola.ro alapítója. „Én annak csak örülök, hogy egyre több vállalkozó látja be, hogy kommunikálni kell a piaccal. Annak már nem annyira, hogy azt a formát, ahogy kommunikálnak, a nagyoktól lopják. Ami működik a nagyoknak, az nem működik a kicsiknek. Egy kisvállalkozó nincs, ahogy megfinanszírozzon egy olyan méretű kampányt, amely segítségével teljesen átmosna egy várost. A szórólapok átlag hatékonysága 1 és 3 százalék között változik, annak függvényében, hogy mennyire jó az ajánlat és mennyire jut el a megfelelő célközönséghez. A postaládás szórólapnak is tud haszna lenni, de ahhoz kampányként kell kezelni és nem egy-kétszeri szórólapozásra összpontosítani. Ha mondhatok egy tippet: akkor, ha nem tudunk megfelelő összeget a postaládás marketingre fordítani, akkor ne foglalkozzunk vele. Azt a pénzt, amit erre költöttünk volna, inkább fordítsuk a visszatérő vásárlóinkra, így megnyugodhatunk, hogy eredményesebben költöttük el a reklámra szánt pénzt."

A megoldások után kutatva, hogy miként szabaduljunk meg a kelletlen reklámáradattól Jakab Attila Zöld-párti tanácsossal beszélgettünk. Jakab szerint megoldást jelenthet a postaládára felragasztható öntapadós, amely a „Köszönöm nem kérek reklámot" vagy hasonló szlogent tartalmazza. „Én már kipróbáltam, egy éve ragasztottam ki és azt tapasztalom, hogy ezt tiszteletben is tartják a szórólapozók. De ha egy tömbház 80%-a nem kér, akkor már valószínűleg azt teljesen kihagyják" – véleményezte Jakab.

Ha valaki megpróbálna szembeszállni a papírreklámok hadával, akkor ilyen öntapadóst ingyenesen kérhet az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) Kossuth utcai irodájában. Hasonló és szintén ötletes megoldás a reklámanyagoknak kihelyezett láda, így aztán célzottan a potenciális ügyfélhez juthat el az üzenet, ugyanis csak azt vesszük ki, ami érdekel. Sajnos a szórólapozók legtöbbször a reklámládát is külön családként kezelik, így a szórólap megy a postaládákba és egy ráadás adag a „reklámláda családnak".

Végül az AVE Hargita szemétbegyűjtő vállaltnál érdeklődtünk, hogy a tonnaszámban összegyűlő reklámanyagokra, vagy a kéretlen reklámok direkt begyűjtésére helyeznek-e ki, akár kérésre, külön ládát. Külön erre a célra nem, de szelektív szemétgyűjtési programjukban szívesen begyűjtik a negyedekbe kihelyezett, kategorizált papírgyűjtő ládák tartalmát.

Ahelyett hogy átgyömöszöljük a szomszéd fiókjába vagy a szemetest bélelnénk vele, inkább szerezzünk be egy tiltakozó öntapadóst, így a vállalkozó sem feleslegesen dobja ki a pénzt reklámra és a mi szemetesünk sem telik olyan gyorsan. És ne feledjük, hiába telik meg reklámmal a postaláda és szorítja ki a számlás borítékot, attól azt még ki kell fizetnünk.