Lassan március közepén vagyunk, de a hegycsúcsokon és Dobrudzsában még mindig jóval fagypont alattiak az értékek. Az Omu-csúcson például kedd reggel 9 órakor -13 Celsius fok volt a reális hőmérséklet, az érezhető -69.

A Csalhó-hegység csúcsán, a Toacan pedig -9 volt a reális hőmérséklet, de -54 az érezhető. Bodzafordulón -9-et éreztek -32-nek.

Érezhető hőmérséklet

Az érezhető hőmérséklet abban tér el a hőmérővel mért hőmérséklettől, hogy kiszámításakor figyelembe vesznek olyan környezeti tényezőket is, amelyek befolyásolják, hogy az ember milyen hideget is érez. Ha már érezted, hogy majd' megfagysz, pedig alig volt valamivel 0 fok alatti hőmérséklet, akkor érted, hogy mit is jelent ez.

Ma már a legtöbb időjárás-előrejelzsét kínáló szakportál az érezhető hőmérsékletet (hőérzetet) is jelzi, így pontosabb, és főként életszerűbb adatokat szolgáltatva.

A legalapvetőbb számítási módszer a mért hőmérséklet mellet a szelet is figyelembe veszi. Az érezhető hőmérséklet kiszámításához vegyük a szélsebesség felét, helyezzünk elé egy mínuszjelet, és adjuk ezt az értéket a levegő adott hőmérsékletéhez.

-10 Celsius fok és 30 km/h-s szél esetén például az érezhető hőmérséklet -25 Celsius fok.

Bár ez a módszer korrigál valamelyest a hőmérő által mutatott értékhez képest, közel sem tökéletes: az egyik legismertebb időjárásügyi portál, az AccuWeather által kínált RealFeel adatok például ennél jóval több, tucatnyi tényezőt vesznek figyelembe a hőérzet kiszámolásához.

Madarat tolláról, hideget tücskéről

Az érzékelt hőmérsékletet meghatározhatjuk technikai segédeszköz igénybevétele nélkül is. A változó hőmérsékletű pirregő tücsök (Oecanthus pellucens) ugyanis teste melegét a környezet hőmérsékletéhez igazítja.

Amos E. Dolbear munkája alapján a következőképpen számolhatunk: T = 50 + [(n-40)/4], ahol T a hőmérséklet (Farenheit), n a percenkénti ciripelés száma. Szóval, hallgatózzon mindenki figyelmesen, és számoljon.