Amikor Udvarhelyen is megmozdult a föld
MEGOSZTÓ
Tweet
Húsz éve halottnak hitték
Kiderült, hogy az elmúlt két évtizedet egy Iași-i...Legalizálták a marihuánát Kanadában
Már nem csak orvosi célra lehet alkalmazni, de az...Disznófejet akart átvinni a határon
De egy jó szimatú határőr kiszagolta a dolgot....Fotók: archív
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Legutóbb múlt év októberében volt földrengés térségünkben, de az Székelyudvarhelyen alig volt érezhető. Harminchét évvel korábban, 1977 március negyedikén este fél tíz előtt jóval nagyobb földrengés volt – akkor azt az udvarhelyiek is érezhették, főleg az akkoriban épült Tábor-lakótelepi tömbházakban.
Több mint másfélezer ember halt meg
Az 1977 évi katasztrófa Románia legsúlyosabb földrengése volt – a Richter-skála szerinti 7,2-es erősségű, rengés Bukarestben nagyon súlyos károkat okozott, összesen 1570 ember halt meg.
A fővárosban teljesen összeomlott 32 tömbház, de további 130 is megrongálódott. Románia területén összesen 33 ezer épület dőlt össze, 200 ezer megrongálódott, 35 ezer ember lett egyik percről a másikra hajléktalan.
Az ország középső részét nem nagyon érintette a nagy földrengés – a Vrancea-hegységben levő epicentrumból kiindulva a lökéshullámok inkább keletre és délnyugatra terjedtek, ezért inkább a déli településeken volt nagy a kár.
Ennél nagyobb földrengés Romániában 1940 november 10-én éjszaka volt: a főleg Bukarestet és Moldvát érintő katasztrófa akkoriban ezer emberéletet követelt – azt viszont vegyük figyelembe, hogy akkor még nem voltak meg a kommunizmusban felépült tömbházak.
Udvarhelyen mindig kisebb a rengés
A belső-erdélyi területek a domborzat miatt védve vannak - amint ez meglátszott a méréseken, egy Vrancea-i rengés mindig veszít az erősségéből, ha nyugatnak is tart. Tehát amíg az 1977-es rengés 7,2-es volt, azt Udvarhelyen csak 4 és 5 közötti erősségűnek lehetett érezni a visszaemlékezések szerint.
Ugyan volt egy kis pánik, városszerte az utcára rohantak az emberek, de sem személyi sérülés, sem jelentős anyagi kár nem történt a városban.
Érdekes, hogy a 77-es katasztrófát követően két jelentősebb és jól érezhető rengés is volt, ami Székelyföldön is nagyon érezhető volt.
Az egyik 1986. augusztus 30-án, szombaton éjszaka éjjel fél egykor volt, az adatok szerint 6,9-7,0-es erősségű rengések keletkeztek. Ez már nagyon „megmozgatta" például a Tábor-lakótelepi tízemeleteseket, az emberek egy része felébredt és az utcára menekült, de ekkor sem voltak károk és sérülés. Moldvában viszont komoly károk keletkeztek.
1990. május 30-án, délben háromnegyed kettőkor hasonló erősségű rengés rázta meg az országot, ez 6,9-es erősségű volt – mivel napsütötte hétköznap délelőttről volt szó, néhány percre ugyan leállt a munka a gyárakban és a tanítás az iskolákban, de mivel épületrongálódás nem történt, az utcára rohanó udvarhelyiek is hamar visszamentek az épületekbe. Ilyen erősségű rengés azóta sem volt
2004 október 27-én 22 óra 34 perckor 6-os erősségű rengést mérte, ez még érezhető volt, de a következők, például a 2009-ben bekövetkezett két 5,5-ös erősségű rengés (április 25, 20 óra 18 perc és augusztus 5, 7 óra 49 perc) már nem.
2010-ben is kétszer rengett a föld (június 8-án 15 óra 16 perckor egy 4,5-ös és szeptember 30-án reggel fél hatkor egy 4,7-es), de ezeket is alig észleltük.
Legutóbb 2013 októberében mozdult meg a föld, de akkor is alig lehetett érezni Udvarhelyen a rengést.
Richter: skála és fokozatai
A Charles Richter amerikai szeizmológus nevéhez fűződő skálát 1935-ben tették közzé. Az eljárás során a rengés erősségét matematikai módszerrel számolják ki a rengés amplitúdójából (a szeizmográf által jelzett legnagyobb kitérésből) és az epicentrumtól való távolságból.
A földrengés magnitúdója a rengés középpontjában felszabaduló energia logaritmusával arányos, így a 9 fokozat mindegyike az előzőnek 32-szeresét jelenti. A skála felfelé nyitott, azaz elméleti maximuma nincs, ugyanakkor a gyakorlatban 10-esnél erősebb földrengés nem fordulhat elő.á
A Richter-skála számokban
2,0 - 2,9 - csak műszerekkel érzékelhető
3,0 - 3,9 - a legtöbb ember még nem érzékeli
4,0 - 4,9 - a csillárok kilengenek, morajlás hallatszik, károk csak ritkán keletkeznek
5,0 - 5,9 - a szerkezetileg gyenge épületekben komoly károk is keletkezhetnek
6,0 - 6,9 - erősebb épületek is megrongálódnak az epicentrumtól 50-80 km távolságban is
7,0 - 7,9 - súlyos károk: házak és hidak összeomlása, utak, vasúti sínek deformációja
8,0 - 8,9 - súlyos károk több száz kilométeres körzetben, hegyomlások
9,0 - 9,9 - rendkívüli pusztítás, megváltozik a táj
10 – globális katasztrófa, eddig még nem tapasztalt rengés