Színes » Érdekességek
Kipróbáltuk az autópályát
Tegnap este hajtottunk végig az észak-erdélyi autópálya eddig átadott 42 kilométeres szakaszán. Élménybeszámoló kattintás után.
MEGOSZTÓ
Tweet
autostrada
ÍRTA: SZASZA
2009. december elsején nem csak Románia nemzeti ünnepének örülhetett, aki akart, hanem egy sokkal praktikusabb esemény is történt akkor, ugyanis átadták az észak-erdélyi autópálya első – valamint máig és valószínűleg egy jó darabig egyelten – szakaszát, mely Tordától Gyaluig terjed. Nagy volt akkor a zsongás körülötte, gyorsan a kormányfő is végigvezetett rajta, de sokan problémákkal küszködtek az új útszakaszt illetően: volt, aki a forgalommal szemben haladt, egy idős bácsi pedig gyalog vágott neki a maratoni távnak.
Mi arra voltunk kíváncsiak, vajon megéri-e az autópályán haladni Kolozsvár felé, illetve, hogy milyen is általánosságban a nemrég megnyitott szakasz. Tordán igencsak sasoltuk a letérőt, de szerencsére tábla jelzi merre is kéne mennünk. Itt egy elég furcsa élményben volt részünk, ugyanis a város egy elhagyatott részén halad át a bekötőút és a minősége hagy némi kívánnivalót maga után – konkrétan egy elhanyagolt falusi út is jobb, mint ez. Na de nem kell itt sokat szenvednünk, pár perc és fel is jutunk a pályára.
A vezetés itt valóban egy élmény, szerencsére megoldották, hogy a szembe jövő autók fényszórója ne a szemünkbe világítson, így éjszaka is nyugodtan lehet hajtani a lovakat. Az útminőség rendben van, a hidakat apróbb döccenések jelzik, de semmi komoly. Meglepetésben is volt részünk azért: szép nagy táblák jelezték, hogy pár száz méteren belül következik a kolozsvári letérő, ügyesen rá is álltunk a lassító sávra, majd annak a végén egy úttorlasszal szembesültünk. Nyilván ez a lejáró később kerül átadásra, de talán addig hanyagolhatták volna a táblát, eléggé félrevezető.
Idő szempontjából körülbelül ugyanott vagyunk, mintha a Feleki-tető felől érkeznénk, ám ott eléggé gyakoriak a hatalmas dugók és a hosszú várakozások, így errefele biztosabb lehet az időben érkezés. Nem mellékesen, ha épp a Monostor negyedben van dolgunk, akkor nem kell átautózni az egész városon, ami megint csak értékes perceket vesz igénybe. Összességében ajánlott mindenkinek, legalább egy próbatétel erejéig, ha pedig Nagyvárad, vagy esetleg az országhatár a célunk, akkor mindenképpen az autópálya a helyes választás.
MEGOSZTÓ
Tweet
Hasonló cikkek
Húsz éve halottnak hitték
Kiderült, hogy az elmúlt két évtizedet egy Iași-i...Legalizálták a marihuánát Kanadában
Már nem csak orvosi célra lehet alkalmazni, de az...Disznófejet akart átvinni a határon
De egy jó szimatú határőr kiszagolta a dolgot....autostrada
ÍRTA: SZASZA
2010. január 25., 12:36
1 hozzászólás.
2009. december elsején nem csak Románia nemzeti ünnepének örülhetett, aki akart, hanem egy sokkal praktikusabb esemény is történt akkor, ugyanis átadták az észak-erdélyi autópálya első – valamint máig és valószínűleg egy jó darabig egyelten – szakaszát, mely Tordától Gyaluig terjed. Nagy volt akkor a zsongás körülötte, gyorsan a kormányfő is végigvezetett rajta, de sokan problémákkal küszködtek az új útszakaszt illetően: volt, aki a forgalommal szemben haladt, egy idős bácsi pedig gyalog vágott neki a maratoni távnak.
Mi arra voltunk kíváncsiak, vajon megéri-e az autópályán haladni Kolozsvár felé, illetve, hogy milyen is általánosságban a nemrég megnyitott szakasz. Tordán igencsak sasoltuk a letérőt, de szerencsére tábla jelzi merre is kéne mennünk. Itt egy elég furcsa élményben volt részünk, ugyanis a város egy elhagyatott részén halad át a bekötőút és a minősége hagy némi kívánnivalót maga után – konkrétan egy elhanyagolt falusi út is jobb, mint ez. Na de nem kell itt sokat szenvednünk, pár perc és fel is jutunk a pályára.
A vezetés itt valóban egy élmény, szerencsére megoldották, hogy a szembe jövő autók fényszórója ne a szemünkbe világítson, így éjszaka is nyugodtan lehet hajtani a lovakat. Az útminőség rendben van, a hidakat apróbb döccenések jelzik, de semmi komoly. Meglepetésben is volt részünk azért: szép nagy táblák jelezték, hogy pár száz méteren belül következik a kolozsvári letérő, ügyesen rá is álltunk a lassító sávra, majd annak a végén egy úttorlasszal szembesültünk. Nyilván ez a lejáró később kerül átadásra, de talán addig hanyagolhatták volna a táblát, eléggé félrevezető.
Idő szempontjából körülbelül ugyanott vagyunk, mintha a Feleki-tető felől érkeznénk, ám ott eléggé gyakoriak a hatalmas dugók és a hosszú várakozások, így errefele biztosabb lehet az időben érkezés. Nem mellékesen, ha épp a Monostor negyedben van dolgunk, akkor nem kell átautózni az egész városon, ami megint csak értékes perceket vesz igénybe. Összességében ajánlott mindenkinek, legalább egy próbatétel erejéig, ha pedig Nagyvárad, vagy esetleg az országhatár a célunk, akkor mindenképpen az autópálya a helyes választás.
címkék: autopalya
Hozzászólások | Szabályzat |
|