A Csíki Anyák sátrában családias, babás-mamás hangulatban kezdődött az Immunrendszerünk és az allergiák című előadás. A szülők részéről érthető az érdeklődés, hiszen egyre többen találkoznak gyermeküknél valamilyen allergiás eredetűnek látszó tünetekkel.

– Valóban sokkal több az allergiás megbetegedés, mint korábban, de ennek egyik oka az lehet, hogy sokkal többet diagnosztizálunk – kezd bele előadásába az allergológus, klinikai immunológus.

Szerinte az allergiát okozó tényezők is sokasodtak, mert a minket körülvevő világ megváltozott. A kipufogógázok például megváltoztatták a pollenek morfológiáját, amitől azok sokkal agresszívebben támadják az orrnyálkahártyát, mint régebben – teszi hozzá a doktornő, aki ezután sorra veszi az allergiás megbetegedések hátterét, okozóit és a kezelési és esetleges gyógyítási lehetőségeket is.

Ne diétázzon a várandós kismama!

Dr. Albert Kinga szerint az allergiás megbetegedések esetében hangsúlyos a genetikai háttér is. A hajlam meglehet bennünk attól függetlenül, hogy szüleink szenvednek-e valamilyen allergiától vagy sem, de ahhoz, hogy tünetünk is legyen, a környezeti tényezők is szükségesek. Tehát, ha valakiben megvan a hajlam a porallergiára, és nagyon poros környezetben él, nagy a valószínűsége, hogy allergiás is lesz előbb vagy utóbb.

Ha a szülők nem szenvednek semmilyen allergiás megbetegedésben, a gyermeküknek így is 15-20 százalékos esélyük van arra, hogy hajlamos legyen az allergiára. Ha az egyik szülő allergiás, ez az arány már 60, ha mindkét szülő szenved a betegség valamilyen formájától, akkor 80-90 százalékra nő.

A doktornő elmondta, a pocakban a magzat nemcsak a táplálékot, a vért és azokat az anyagokat kapja meg, amiktől nő, fejlődik, hanem az anya immunsejtjeit is. Tehát, ami ellen az anya a terhessége előtt védett volt, attól az antitestek megvédik a kisbabát is az élete elején. Aztán ezek lassan eltűnnek, és kialakul a baba saját immunrendszere. Ehhez pedig idő kell.

Az allergológus hangsúlyozta, a várandós édesanyák ne diétázzanak, ez káros lehet a magzatra nézve, hiszen bizonyos tápanyagokat megvonnak a magzattól. Ez pedig hiányállapotokhoz is vezethet a kicsinél.

A hozzátáplálás valójában már a méhben elkezdődik, már ekkor elkezd hozzászokni a baba az ételek ízéhez is. A szoptatós anyák esetében csak akkor ajánlott elkerülni bizonyos élelmiszereket, ha az a babának gondot okoz. Ilyenek lehetnek leggyakrabban a tej, a tejfehérje, a tojásfehérje, liszt, kakaó, mogyoró és a tenger gyümölcsei.

Nem minden ekcéma egyforma

Mint megtudtuk, vannak olyan ételallergiák, amik kinőhetők. Ehhez azonban a doktornő szerint a bizonyosság után szigorú diétára van szükség. Amikor pedig már kialakul a gyermekben a tolerancia, a kihagyott ételt teljes biztonsággal vissza lehet vezetni az étrendjébe.

Dr. Albert Kinga hangsúlyozta, ilyen diétát csakis akkor szabad folytatni, ha a betegség klinikailag is igazolt. A mogyoróallergiára is kitért: szerinte súlyos következményekkel járhat ez a fajta allergia, és nagyon ritkán növik ki a gyerekek. Épp ezért fontos is, hogy minél hamarabb felismerjék.

A felnőtteknél egy kicsit más a helyzet: sokkal ritkábban fordulnak elő ételallergiák náluk, mint gyermekkorban, de az olajos magvak megmaradnak allergénforrásként. Ez a tejre, tojásra, szójára kevésbé jellemző.

Az atópiás menetelés fogalmát is elmagyarázta a szakember a jelenlevőknek. Az atópiás alkatú egyén, azaz aki örökölt egy genetikai hajlamot atópiás megbetegedésre, hajlamos túlreagálni bizonyos külvilágból érkező hatásokat. Gyermekkorban ennek leggyakoribb megnyilvánulási formája az atópiás dermatitisz, vagyis az ekcéma.

Az esetek körülbelül felében ezt allergiás megbetegedések okozzák, a másik felében egy bőrprobléma: a bőrnek egy lipidrétege hiányzik, emiatt szárad ki. A hiány miatt nem tud lezárulni a bőr, vízvesztés alakul ki, és a krónikusan szárad. Emellett viszkető, száraz, hámló foltok lehetnek itt-ott a testen, pirosak az arcocskák, és nedvező kis hólyagok is megjelenhetnek, amik leszáradnak ugyan, de később újból előjönnek.

Meg kell tehát keresni, hogy allergiás folyamat tartja-e fent a problémát vagy sem. Abban az esetben, ha ételallergia okozza, diétával tünetmentessé tehető a gyermek, viszont ha más környezeti tényezők okozta allergia van a háttérben, (penészgombák, poratka) nem árt gyógyszeres kezelést is társítani, már csak azért is, hogy csökkentsük a gyermek diszkomfortérzetét – ajánlja a doktornő.

Ha nem allergiás eredetű az ekcéma, akkor elég külsőleg pótolni a lipidréteget zsírosító krémekkel. Jó tudni, hogy az új ajánlások szerint az atópiás gyermeket naponta kell fürdetni, nem túl hosszasan, nem forró vízben, és minden fürdés után be kell kenni a testét valamilyen speciális parfümmentes zsírosító krémmel.

A szénanátha, ami nem is az

A menetelés következő lépcsőfoka az ötéves kor körül kialakuló szénanáthára emlékeztető tünetegyüttes. A szénanáthának, mint megtudtuk, semmi köze nincs sem a szénához, sem a náthához, csupán a tünetegyüttes hasonlít a meghűlésre. Ilyenkor a gyereknek az orrpolipja megnő, szortyog, viszket az orra, köhög. Gyakoriak a visszatérő zihálások is – sorolja a tüneteket a doktornő.

A szénanáthát és az atópiás megbetegedést sok esetben megelőzi az ekcéma. Az asztma a következő lépcsőfok, ami az esetek nagy részében allergiás okokra vezethető vissza. Az allergológus hozzátette, vannak olyan gyerekek is, akik közösségben mindenféle betegséget elkapnak, állandóan szortyognak és köhögnek, és az aszmatikus tüneteiket a vírusok okozzák. Ezek a ritkább esetek közé tartoznak, de ezeket ki is nőhetik a gyerekek.

Különböző külső tényezők okozhatnak szénanáthát, de olyanok is, amelyek a lakásban fellelhetők. A leggyakoribb a házi poratka okozta szénanátha, aminek nincs különösebben köze a tisztasághoz.

Általában a tollpárnákban, tollágyneműben találhatók, ezért elkerülhetők, és jól lehet küzdeni ellenük például a plüssállatok gyakori mosásával. Ezt minimum hatvan Celsius-fokon tegyük, mert akkor biztosan elpusztulnak a poratkák.

A háziállatok is fokozhatják a problémát: a kutya vagy a macska szőre összeszedi ezeket az atkákat, és sokszor azt gondoljuk, a gyerek az állatra allergiás, amikor folyton mellette tüsszög – figyelmeztet a doktornő.

A szénanátha másik okozói lehetnek a kinti vagy benti penészgombák. Júniustól októberig a levegőben penészgombák szállnak, de pollenek is okozhatnak gondokat. Nálunk februártól májusig a legtöbb gondot a nyírfafélék pollenjei okozzák. Azután májustól július végéig a pázsitfűféléktől retteghetünk, ami többféle füvet, kalászosfélét tartalmaz.

Utána sem lélegezhetünk fel, mert következnek a gyomnövények, mint például a parlagfű. Nem igaz, hogy nálunk kevés a parlagfű, csak még annyira nem foglalkoznak a monitorizálásával – tudtuk meg.

A parlagfűé nagyon agresszív pollen, ezt bizonyítja, hogy egyetlen szem belőle nyolcvan évig is képes kicsírázni. Ide tartozik a fekete üröm is, amiről ritkábban hallunk. Több száz kilométert is vándorolhatnak a pollenek, amik egészen október végéig keseríthetik az allergiások mindennapjait.

Ha macska, akkor nem biztos, hogy kutya is

Dr. Albert Kinga fontosnak tartotta beszélni az állatok okozta allergiáról is. Kiderült, nálunk a kutya- és macskaallergiát lehet tesztelni is. Mindkét megbetegedés különböző tüneteket vált ki, és ha a macskára allergiás valaki, nem biztos, hogy a kutyára is az. Ilyenkor az első teendő, hogy ne tartsunk ilyen állatot. Ha mégis ragaszkodik valaki az adott állathoz, nagy valószínűséggel éveken belül asztmás tüneteket is fog produkálni.

A doktornő szerint mindenképpen ajánlott az allergológiai kivizsgálás azoknál a gyermekeknél, akik esetleg évek óta küszködnek valamilyen légúti problémával. Ha beigazolódik az allergia, megfelelő kezeléssel sokat lehet javítani az életminőségen. A sorozatos antibiotikumkúrák hatástalansága is allergiás háttérproblémát jelezhet.

Sok allergiás megbetegedés jól kontrollálható gyógyszerrel, bizonyos betegségek viszont allergénspecifikus immunterápiával akár gyógyíthatók is. Ez utóbbi újdonságnak számít, és gyermeknek, felnőttnek egyaránt elérhető.

Mi is az a háromnapos teszt?

A kiütésekre is kitért az allergológus, aki szerint a periodikusan visszatérő probléma esetében állhat ételallergia a háttérben, de a pollenallergia és az adalékanyagok hatása is. Ez utóbbiak kimutatására egyelőre még nincsenek tesztek, tehát nem bizonyíthatók csak kizárásos alapon.

A nőknél harminc év fölött gyakoribbak lehetnek a megmagyarázhatatlan kiütések, aminek a hátterében olyan problémák állhatnak, amire esetleg nem is gondolnánk, például autoimmun pajzsmirigy-megbetegedés. De okozhat visszatérő kiütéseket a heliko-baktérium, parazitás fertőzés, a gyerekeknél pedig vírusfertőzés is. Gyakori, hogy egy ilyen vírusfertőzés utáni kiütés esetében tévesen valamilyen gyógyszerallergiára gyanakszanak – hívja fel a figyelmet a doktornő.

A háromnapos tesztként ismert vizsgálattal a kontaktdermatitiszt, vagyis a fémallergiát, a kozmetikumok okozta allergiát, a színezőanyagok, parfümök, tartósítószerek, emulgeátorok okozta érzékenységet tudják kimutatni.

Amiktől nem lehetünk biztosak az eredményben

Az előadást követően a nézők is feltehették kérdéseiket. Az allergológustól így megtudtuk, a közhiedelemmel ellentétben a kétévesnél fiatalabb gyermekeknél is elvégezhetők az allergiatesztek, csupán ezek megfelelő módját kell kiválasztani. A nagyon kicsiknél az alkarra cseppentős teszt helyett a hosszúsága miatt ajánlottabb a vérvétel.

Az is kiderült, hogy a szervezet elég sokáig emlékszik az allergénekre, és a pollenek, poratkák, penészgombák esetében bármikor kimutathatók a szervezetben az antitestek. Az ételallergiák esetében viszont, ha a teszt előtt évek telnek el diétával, nem lehetünk biztosak az eredmény pontosságában. Éppen ezért a doktornő azt javasolja, mielőtt a saját döntésünk alapján elhagynánk valamilyen élelmiszert az étrendünkből, végeztessük el a tesztet, ami bizonyosságot ad.

A gluténérzékenység nem allergia, hanem egy autoimmun megbetegedés, de ebben az esetben is álnegatív eredményt kaphatunk, ha a teszt előtt fél évig-évig kerültük a gluténtartalmú étkeket. Tehát sokkal rosszabbat teszünk a szervezetünkkel, ha teszt nélkül diétázunk, mert utána sokkal nehezebb valóban megállapítani a problémát – derül ki a doktornő mondandójából.

Egy édesanya kérdésére válaszolva Dr. Albert Kinga elmondta, a mai laboratóriumok mindenütt jól felszereltek és korszerűek, de a nagyvárosokban mégis rövidebb idő alatt precízebb eredményeket kaphatunk. Az azonban elméletileg nem befolyásolja a végeredményt, ha nem rögtön dolgozzák fel a levett vért.