Szebbnél szebb, személyre szabott, egyedibiciklik kerülnek ki egy sepsiszentgyörgyi magánvállalkozás műhelyéből, amelyet felkutatunk. Molnár Hunor és Kerekes Attila Sata a Vocalcycle megálmodói.

Miközben katalógusukat lapozgatom, a srácok elmesélik, hogy a bicózgatás és az utcángengelés hozta őket össze.

Sata nyíltan állítja, Huni fertőzte meg igazán, hiszen neki dolgoznia kellett az egyetem mellett a tandíj összegyűjtésére.

Egy biciklijavító műhelyben talált munkát magának.

„Bevettek, rá egy pár hónapra ki is rúgtak, mert nagyon elpipizáltam a dolgokat, részletekre figyeltem. Ott dolgozni kellett, mint egy robot. Kedveltek, mint embert, de mint munkaerőt nem nagyon, mert lassú voltam. Mondták, hogy jól csinálom, csak tegyem ezt inkább saját felelősségre. Nem volt csúnya az elválás, még mindig barátok vagyunk és kapcsolatban maradtunk, van, hogy onnan szerzünk be bicikliket" – emlékszik vissza Huni a rövidtávú munkakapcsolatra.

Csinálta is volna saját felelősségre, csak a tőke hiányzott. Sata szintén lelécelt a bukaresti egyetemről és megfogalmazódott bennük a közös cél, így felkerekedtek és egészen Hollandiáig mentek, hogy tőkét gyűjtsenek terveik kivitelezéséhez.

Mindenféle mezőgazdasági munkát, dobozpakolgatást, csomagszállítást végeztek, mégis

inkább tapasztalattal, mint pénzzel tértek haza.

Az első biciklik éppen ezért barátoknak készültek Satáék családi házának pincéjében. A szerszámkészlet sem volt túl nagy, ezeket az édesapjától kölcsönözték, aztán szépen lassan már sajátokra is futotta.

A sepsiszentgyörgyi Tanulók Házától kapták jelenlegi műhelyüket, amit most alternatív módon, munkával bérelnek: bedolgoznak, besegítenek nekik.

A pincét kimeszelték, szépen lassan kipakolták az ott tárolt bútorokat, amikor beszélgetünk már egészen Vocalcycle műhelyes hangulata van, bár a fiúk szerint még sok a teendő, egy festékkamrát is szeretnének létrehozni és idővel a felszínre is kiköltöznének.

A kerék hangja

A névről kérdezem őket, Huni elmondja, kicsit bonyolultabb a zene és a bicikli szereteténél, hiszen mindenkinek ez ugrik be róla, főleg, hogy Huniról azt is lehet tudni, hogy régen egy zenekar énekese volt.

„Vegyünk egy kezdeti történést, ami az ősrobbanás, vagy fogalmazzuk meg akárhogy, és az azután történő folyamatoknak egy ciklusa, tehát magára az életre vonatkozik. Egy vokális ciklus" –mondja.

A biciklikről beszélgetünk, elmondják, most körülbelül 1500 lejre van szükségük, hogy összerakjanak egyet. Szeretnének stockbicikliket gyártani, hiszen eddig csak egyediek hagyták el a műhelyet.

Ezeket körülbelül 1000 lej értékben adnák, és mindig lenne készleten festésre előkészítve, hiszen a színét ígyis a megrendelője határozhatná meg.

Elmesélik, arra is van példa, hogy valaki egy vázzal vagy egy használt biciklivel érkezik, amit „volalcycle-ösíteni" szeretne, így nem kerül annyiba az ára, mintha a nulláról építenék fel és meg kéne venniük az alkatrészeket, amiket hazai és külföldi nagykereskedésekből szereznek be.

Többel is szerződésben állnak. Körülbelül kettőtől tíz hétig lövik be egy bicikli elkészítését.

Dehogy kell?

A helyi mesteremberekkel is jó kapcsolatot ápolnak, a kosarakat Szentmihályon fonatják, bőrművesekkel is dolgoznak.

„Időbe telt, míg komolyan vettek. Odamentünk húsz évesen és mondtuk, hogy nekünk kell ez, és néztek, hogy dehogy kell nektek ez ember" – meséli nevetve Sata.

A helyi bicikliszerelőkre sem konkurensként tekintenek, ha látják, hogy olyan kéréssel fordulnak hozzájuk, amit esetleg más jobban megtud csinálni, akkor elküldik hozzá, és ez kölcsönösen így működik.

Teacikli

„A Demmers teamobilja, amivel fesztiválokra járnak, két hónapig készült úgy, hogy közben futottak más projektek is. 15.000 lejből jött össze utánfutóval. A Demmersnek ez az egyetlen utazó standja és a branddel együtt készítettük el, úgyhogy egyidős a brand a biciklivel. A márka főhőse lett.

Ez nagyon határidőre kellett, hogy kész legyen, meg volt mondva, hogy viszik Electric Castle-re, addig csináljuk meg" – mesél Sata az eddig legkomolyabb projektjükről.

Külföldre is készítettek már biciklit. Budapesten, Svájcban és Hollandiában is van, sőt viccesen hozzáteszik, az egyik Hollandiában levő bicójukat már el is lopták, van már lopott Vocalcycle bicikli.

Megadják a módját a keresztelőnek

Minden biciklijüket ellátják egy névvel, olyannal, ami a canga karakteréhez illik, majd fotókat készítenek róla.

Egy fénykép erejéig leutaznak az árkosi kastélyig, vagy lemeszelnek egy falat, volt példa arra is, hogy felmosták a feketemárvány kövezetet a főtéren a megfelelő tükröződés kedvéért.

A biciklis infrastruktúráról is beszélgettünk. Szeretnének hozzájárulni a kialakításához, ugyanis egész Erdélyben nem beszélhetünk ilyenről.

A bicikliskultúra jobbá tételéért eseményeket szerveznek, a lovashoz hasonlító bringapóló versenyt is rendeztek, most biciklis pikniket szerveznek.

Ők maguk is hajtják a pedálokat, mostmár csupán fixivel közlekedés céljára, de Huni szerint úgy közlekednek, hogy az bőven felér egy sporttal.