Te is lehetsz menő, holland példára!
MEGOSZTÓ
Tweet
Óraátállítás: utoljára ugrálhatunk az időben
Az Európai Unió megszavazta, hogy az idei lesz az utolsó...Tökös gazda: nyolcan hozták fel a kertből
Az első két kísérlet sem volt semmi, harmadszorra...Szeretjük, ha ellátják a bajunkat
Tudjuk, hol süttetted a hasad a nyáron, és azt is, hol...Groningen belvárosa, az Oosterstraat, szemben a Martinitoren. Hát nem szép biciklivel?
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Európa „legbiciklisebb" országa Hollandia, amire mindig hivatkoznak azok, akik szeretnek a városban kerékpározni, kritikus tömeg-felvonulást szerveznek, vagy csak úgy egyáltalán a biciklizést népszerűsítik.
Nem véletlenül, hiszen Hollandiában ma több bicikli van, mint ember, és valami elképesztő kultúrája van a kerékpározásnak. A holland mentalitásváltás, saját tapasztalatból.
Azért tudok saját tapasztalatokról írni, mert tíz éve volt olyan szerencsém, hogy félévet ebben a csodálatos országban élhettem.
Azelőtt tizenéves koromban biciklizhettem utoljára, nem érdekelt különösebben a dolog, viszont a hollandiai félév után idehaza is kizárólag kerékpárral járok, sőt az előző meg a mostani bringám sem véletlenül volt/van narancssárgára festve.
Ki van a két kerekünk!
Azzal, hogy a biciklis szezon kezdete óta több, súlyos sérülésekkel járó, vagy halálos baleset is történt a városban, és azon kívül.
Ezért a héten minden nap megszólítunk egy ismert bringást, egy közlekedési és kerékpárszakértőt, miért érdemes tekerni, és hogyan előzhetjük meg a baleseteket.
Az akció megkoronázásaként pedig csütörtökön 18 órától biciklis felvonulást, critical mass-t tartunk, hogy így hívjuk fel a figyelmet a tudatos, türelmes, óvatos közlekedés fontosságára, a bicikliutak és megfelelő jelzések hiányára.
A Dávid Ferenc téren találkozunk!
Hollandiai tartózkodásom két egyetemi városban volt: kisebb része Utrechtben, a nagyobbik pedig északon, Groningen városában. Mindkét városban iszonyatos mennyiségű kerékpár és kerékpárút van, elég, ha csak rápillantunk erre a képre.
Groningen főterén (Grote Markt) így néz ki egy bicikliparkoló
Hollandiában a kerékpárosok élveznek előnyt a forgalomban – ez számomra is nagyon furcsa volt, nem ehhez szoktunk hozzá itt, Kelet-Európában. A biciklizés akkor lett izgalmas, amikor hazajöttem onnan, és idehaza az ottani reflexek szerint kerékpároztam.
Erről nagyon hamar le kellett szoknom, kedves volt az életem. Érdekes, hogy Hollandiában biciklin egy percig nem éreztem veszélyben magamat, Székelyudvarhelyen hetente körülbelül háromszor sérülhetnék meg egy-egy autóvezető vagy úthiba miatt, ha a szükségesnél is nem figyelnék jobban. Groningenről érdemes ezt a videót megnézni (angolul van), talán érthetőbb lesz sok dolog.
Hollandiában különben nem derogál a multimilliomos üzletembereknek sem biciklire pattanni – közlekedési rendszerük úgy van kialakítva, hogy a városokban gyorsabban eljutsz kerékpárral bárhová.
Bármennyire hihetetlen, a déli órákban ez Székelyudvarhelyre is érvényes, de nem a biciklis infrastruktúra miatt, hanem a dugóban araszoló autók magas száma miatt.
A groningeni egyetem (Rijksuniversiteit Groningen) főépülete. Sok a bicikli?
Láttam a groningeni egyetem rektorát is olyan biciklin jönni tanítani, hogy idehaza lehet, ha szégyellném a kocsma mellé támasztani, annyira rozoga volt. De nem ez a lényeg: a régi, ismeretlen márkájú, rozoga, de ép kerékpárok a legmenőbbek Hollandiában.
Itt van még egy videó, benne Gajus Scheltema Hollandia budapesti nagykövete – neki sem derogál bringázni, érdemes meghallgatni a véleményét.
Tény, hogy Hollandiában nem olcsó a tömegközlekedés, de nemcsak a kispénzű diák nem engedi meg magának – bevallom, én még novemberben sem voltam hajlandó buszbérletet venni, inkább bőrdzsekit és esőkabátot „fejlesztettem". Ami viszont a történethez hozzátartozik, Hollandiában az ötvenes-hatvanas években sokkal kevesebb volt a bicikli és sokkal több a halálos autóbaleset.
Roppant egyszerű: a második világháború után (Marshall-terv és egyebek) „kitört" a holland jólét, boldog-boldogtalan autót vett és száguldozott. Ismerős a helyzet? Akárcsak nálunk a kilencvenes és kétezres években, illetve napjainkban.
Azonban jött az 1973-as olajválság, és egy olyan kampány vette akkor kezdetét Hollandiában, ami a mai napig tart – tedd le a kocsit, ne fizess a benzinért, járj bicajjal, mert egészségesebb leszel és a pénzed is megmarad, de a kedved is sokkal jobb lesz.
A hetvenes évek közepén gyakorlatilag új időszámítás kezdődött Tulipánországban, Amszterdamot mára a világ kerékpáros fővárosának tarthatjuk, pedig a többi holland városban is hasonló a helyzet.
Azóta minden turista csak rácsodálkozik arra, hogy milyen érdekes a sok-sok kerékpár a szélmalmokról, a fapapucsról és a tulipánokról elhíresült kis nyugat-európai országban. Pedig semmi nagy dolog nincs az egészben, egyszerű és logikus mentalitásváltásról van szó.
Azt ismerték fel, hogy vidámabbak lehetünk, és tovább élhetünk egészségesen. Ennyi az egész. Ebben a filmben egy amerikai csodálkozik rá a holland biciklikre.
És, hogy miért menő biciklizni? Sok mindenért. Például azért, mert el tudod hinni, hogy nemcsak autóval lehetsz menő, hanem a kerékpároddal édes kettesben is.
A Cycle Chic nem Hollandiából indult, hanem Dánia fővárosából, Koppenhágából, de itthon is megcsinálhatnánk. Vannak néhányan ebben a kicsi székelyföldi városban is, akik a biciklijükkel együtt is jól néznek ki.
Bármennyire hihetetlen, te is lehetsz menő a bicajoddal úgy, hogy még csak nem is kell értékesnek lennie a kerékpárnak.
Akkor vagy menő, ha a családot nem egy füstölgő, balesetveszélyes autóban viszed, és káromkodó, agresszív vadbarom vagy a zsúfolt udvarhelyi forgalomban, ahol mindig másnak áll feljebb, hanem amikor a gyerekeid melletted bicajoznak és te belemosolyogsz a világba. Mint a hollandok.
Hozzászólások | Szabályzat |
|