Milyen a jó cipő, és hogy ápoljuk? Mitől mérges a cipőjavító? Miért kell megtörölni a sáros lábbelit? Hány cipője legyen egyszerre az embernek? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel faggattuk az egyik legismertebb udvarhelyi cipészt, aki bőségesen ellátott jó tanácsokkal.

A hatvan éves Iózsa Antal negyvenöt éve dolgozik a szakmában – manapság csak cipőket javít a Bethlen-lakótelepi kis műhelyében, de egykor cipőkészítéssel is foglalkozott.

A legfontosabb az, hogy tiszta, minőségi bőrből készült cipőt vegyünk, soha ne műanyagot. A fordított bőrből készített cipő hamar mocskos lesz, illetve hamar elszakad. A lábbelit általában borjúbőrből készítik, de az erősebb, vastagabb bakancsokat bivalybőrből is gyártják.

Az, hogy meddig tart egy cipő, attól is függ, hogy hogyan használjuk – ezért ajánlott, hogy az ünneplő cipő mellett a férfinak legyen legalább két másik lábbelije a mindennapokra.

A cipő több mindentől deformálódik – a rossz anyag miatt is tönkremegy, de ezt befolyásolja az ember súlya, valamint a járásának a stílusa is.

„Mindent öröklünk, még a menést is. Ahogy gyerekkorában elindult, aszerint koptatja a cipőt" – mondja Antal. Kopik autóvezetés közben is, ezért ajánlott a gumitalpú cipő.

A legideálisabb a két és fél centi magas sarkú férficipő, a nőknél pedig a legjobb az öt centis, esetleg a hat centis sarokmagasság.

A nőknél sokszor az a baj, hogy váltogatják a magas és a laposabb sarkú cipőket, így gyakran a lábuk sínyli meg.

A sarokkal van a legtöbb baj, mert oda nehezedik az ember súlya – a műanyag cipőknél rácsok vannak a sarokban, az nagyon könnyen betörik és gyakorlatilag javíthatatlan.

Amikor a cipőt lehúzzuk, ajánlatos lemosni, vizes ronggyal letörölni (a talpán is) – ez azért ajánlott, mert az utcán rajtamaradt sár és víz megrozsdásíthatja a cipőben levő szögeket, ez pedig maga után vonja a talp rongálódását.

Soha nem szabad mosógépbe tenni a cipőt, még a vászontornacipőt sem. A cipő tárolása ne is nedves, de ne is száraz helyen történjen.

Antal a román, Guban márkájú cipőkrémre esküszik – a több évtizedes, temesvári márkánál szerinte nem csináltak még jobbat.

A jó minőségű sportcipőt érdemes megvenni, de mindig figyeljünk arra, hogy a célnak megfelelően használjuk. Ne csodálkozzunk azon, hogy ha kézilabda-cipőben futballozunk, akkor hamar elszakad.

Minden sportágnak megfelelően kialakított lábbeli-típusai vannak, például a kosárlabda-cipő jellegzetesen magas szárú (védi a bokát), a futócipő talpa speciális és így tovább.

A legtöbb baj a női cipőkkel és csizmákkal, pontosabban a hegyes sarkokkal van – gyorsan kopnak, könnyen törnek, főleg a nem minőségi termékek esetében.

A cipőjavító attól mérges, ha sárosan, koszosan viszik hozzá a cipőt. Amikor orvoshoz megyünk, akkor sem megyünk mosdatlanul, koszosan – ezért a cipőjavítóhoz vitt lábbelit előzőleg mossuk meg, tisztítsuk le, és ne sáros cipőt tegyünk a cipész asztalára.