Érdekes témákkal, érdekes emberekkel foglalkoznak, havonta jelennek meg, és Udvarhelyen van a szerkesztőségük. Tíz évre koccintottak, tízezer példányt dobnak piacra.

A hétfőn megjelenő erdélyi női magazin felelős kiadójával, Sebestyén Kingával, és a főszerkesztővel, Zörgő Noémivel beszélgettünk.

Hogyan akarjátok megvalósítani, hogy a Nőileg legyen az erdélyi nők lapja?

Zörgő Noémi: Már most az erdélyi nők lapja. Igazából azért lett Nőileg, mert ez a kiadvány kíván az erdélyi nők magazinja lenni. Onnantól kezdve, hogy hétfőtől megjelenik, sok múlik azon, hogy tudjuk-e tartani ezt a színvonalat, illetve a tartalom tekintetében tudunk-e érdekesek, lendületesek maradni, illetve az olvasók hogyan reagálnak erre a kezdeményezésre.

Úgy van ez az egész történet, hogy amikor kialakítottuk a lap struktúráját, az nem úgy történt, hogy na, akkor ez a szerkezet és mindegyikhez találjunk gyorsan egy témát, mert áprilisra szeretnénk kihozni egy lapot. A témák, amik bennünk már megvoltak, azok hozták létre a rovatokat és a szerkezetet, és nekünk mindegyikhez hosszú-hosszú listáink, témalehetőségeink vannak.

Például már a májusi lapszámhoz onnan válogattunk. Az nem úgy állt össze, mint a mostani, hanem ott már az van, hogy ez a téma jó, akkor ez legyen. Van egy táblázatunk, ahova az ötleteket beírjuk, s onnan válogatunk. Ez egy folyamatos ötletelés.

Hol lesz kapható a lap?

Sebestyén Kinga: Erdély egész területét lefedjük, kilenc megyében indulunk: Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Kolozs, Arad, Temes, Bihar, Szatmár. Valószínűleg bővülni fogunk, mi azt szeretnénk, hogy határon túlra is eljussunk.

Minden újságárusnál kapható lesz, ahol magyar újságokat árulnak. Azért hangsúlyozom ezt ki, mert mondjuk Kolozs, vagy Temes megyében mindenütt nem lesz kapható, csak ott, ahol magyar lapok is vannak.

Előfizetni lehet?

SK: Egyelőre még nem. Arra még nem tudok időpontot mondani, hogy mikortól lehet előfizetni, de tervezzük azt is.

Online felületen is megtalálható lesz a Nőileg tartalma?

SK: Igen, rövidített tartalommal, ugyanakkor néhány új témakörrel, menüponttal kiegészítve, de igazából a lapnak egy rövidebb változata lesz elérhető.

ZN: A honlapon gyakorlatilag megjelennek ugyanezek a rovatcímek, de nem mind, plusz lesznek más menüpontok is. A rovat jellege nem a nyomtatotthoz tartozik, hanem ott kíváncsiak vagyunk a visszajelzésekre, a kommentekre. Szeretnénk, ha párbeszéd alakulna ki az olvasók és a Nőileg között.

Nem úgy képzeljük el a honlapot, hogy egy archívuma a lapnak, hanem az online tartalom dinamikáját szeretnénk használni, egy területet biztosítani a női témáknak. Inkább a tabu jellegű témák megbeszélésére. Ott vagyunk a Facebookon is, és nyilván ott is tartalmakat szeretnénk megosztani. Nem egy álló felületet képzelünk el.

Mit jelent a Nőileg? Miért ezt a címet adtátok? Lehettetek volna az erdélyi nők lapja, csak így simán.

ZN: Miért? Akkor mindenki azt mondaná, hogy ennek a Nők Lapjához van köze, de mi nem akarjuk magunkat hozzájuk mérni. Nincs semmi közünk hozzá.

Amikor a néven gondolkodtunk, eldöntöttük, hogy semmiféle női név, mint mondjuk az Éva nem lesz, de semmilyen virágnév sem. A nő mindenképp benne kell, hogy legyen. Először jött az ötlet, hogy legyen Nőként. Elkezdtünk játszani a névvel. Ha egy hölgy bemegy az újságárushoz és kér egy magazint, akkor azt mondja, hogy kérek egy Nőkéntet. Nem tetszett, így elvetettük.

A Nőilegben benne van a sajátos perspektíva, amit próbálunk megragadni a tartalommal is. Női szemmel, de nem sztereotip női szemmel.

Mit értesz a sztereotip nőiségen?

ZN: Minden társadalom társít sztereotípiákat a nőkhöz, amelyek nem feltétlenül pozitívak. Nem a hisztis nők lapja szeretnénk lenni, hanem a lendületes, a stílusos, a vagány, a szép, az otthont, a biztonságot szerető, a felszabadult nők lapja kívánunk lenni.

Ezek a címszavak próbálják körülírni, hogy a Nőileg mit jelent nekünk, hogy képzeltük el. Gyakorlatilag azt, hogy milyen értékeket szeretnénk a tartalomban megjeleníteni, illetve a névhez is kapcsolni.

Hogy választottátok ki a szerkesztőket, újságírókat? Honnan és kik dolgoznak nektek?

SK: Itthon mindenképp könnyű dolgunk volt, mert ismerős mindenki, és ez a kapcsolatrendszer mozgatta a szálakat a többi városhoz. Átgondoltuk, hogy ki az, aki szívesen írogat, ki az, aki ilyen jellegű dolgokban azt mondja, hogy van kedve hozzá.

És persze mindig a személyes párbeszédkor derül ki, hogy ez működik, vagy sem. Nem volt nehéz dolgunk. Szinte visszautasítást sem kaptunk, sőt, nagyobb volt a lelkesedés, mint amire számítottam. Nagyon szerencsés helyzet alakult ki.

Itt azért megjegyezném, amit állandóan hangsúlyozok, hogy tényleg elképesztő az a kitartás, ami a csapatban van, hiszen mindenki a munkahelye mellett próbálja a legjobbat kihozni.

Hogy tudjátok összeegyeztetni a különböző városokban található újságírók munkáját? Találkoztok néhanapján?

ZN: Helyileg van szerkesztőségünk, ahol megbeszéljük a tartalmakat, ki mit választ. Viszont a teljes stáb szerkesztősége online működik. Ez azt jelenti, hogy Facebookon van egy külön zárt csoport, ahol egyeztetünk a témákról, például, kinek kell segítség, telefonszám, meg ilyenek. A másik pedig a tartalommegosztó, a Google Drive, így az anyagok feltöltése, megosztása, elküldése ezzel történik.

SK: Minden más kommunikációs eszközt használunk, telefon, Skype, és persze a személyes találkozás.

Melyek azok a specifikusan erdélyi magyar női tematikák, kérdések, amelyekre az erdélyi magyar nők nem kapnak választ a magyarországi és a román magazinokban?

SK: Itt nem kérdésről és válaszról van szó. Azért gondoljuk, hogy hiánypótló ez a lap, mert ilyen vonatkozású témák, és erdélyi témák nem jelennek meg máshol. Rengeteg minden van, amit ki lehet vesézni, boncolgatni lehet.

Itt nem arra gondolok, hogy celebeket teremtsünk, vagy sztárokat gyártsunk, hanem a hétköznapi embert, a példaértékű dolgokat, sorsokat, a közülünk kinövekvő jeles és sokat elért szakmabeli, vagy valamilyen szakmai területen működő személyeket megmutassunk. Ilyen témákat, ilyen embereket máshol nem talál az olvasó.

ZN: A téma, a rovat önmagában nem hely specifikus, hanem az adott hónap tartalma, ami a vonatkozó rovatba bekerül, az válik specifikussá. Egy női lapban látjuk, hogy a nagy divatházaknak milyen az új kollekciója, látjuk, hogy a fastfashion üzletekben mi a trend.

És nem azzal van a baj, hogy ez nem lenne jó, hanem azzal, hogy nekünk ez igen távoli. Gyakorlatilag mi egy csomó ilyen tartalmat közelebb hozunk, és picit erdélyi szemmel próbálunk tálalni.

Itt van például a Korzó rovat. Nem tudom, hogy van-e olyan más, helyi, vagy országos lap, amelyben például Kolozsvár utcáin sétáló kedves hölgyek vannak lencsevégre kapva, akik érdekesek öltözködés szempontjából.

Vagy van egy csomó olyan terület, amelyek a napi sajtóban, vagy a közéletre fókuszáló erdélyi sajtóban nem kapnak helyet, pedig nagyon érdekes és értékes embereket lehet így megismertetni. Értékes az a munka, amit csinálnak.

Az erdélyi médiafogyasztóknak az opciójuk első helyein a magyarországi tévék és nyomtatott sajtótermékek szerepelnek, és emiatt sokkal többet tudunk a magyarországi dolgokról bármilyen tekintetben, mint arról, ami itt van.

Szeretnénk azokat az embereket megmutatni, akikre itt Erdélyben igazán büszkék lehetünk. Ez a büszkeség egy csomó területre érvényes.

Tudjuk, hogy a magazinok jövedelmének jó része a reklámokból származik, és hogy van olyan, hogy erdélyi magyar olvasóközönség. Létezik-e erdélyi magyar vásárlóközönség?

SK: Reméljük, hogy igen. Ez kiderül.

ZN: Ha valaki új dologba kezd, akkor megnézi, hogy mi van a piacon. Ha megnézzük, hogy mi van az erdélyi magyar női lapok piacán, akkor rájövünk, hogy nincs semmi. Elvileg ez egy jó helyzetet feltétételez. Most nyilván az is kell, hogy megtaláld azt az üres piacot, ahol nincs konkurenciád. Az egy nagyon szerencsés helyzet, hogy a piac a te neved révén határozódik meg.

Mondhatnám a Jeep példáját. Mindenki azt mondja, hogy vettem egy Mitsubishi Jeepet. Vagy egy Nike Adidast. Ez a cél. Ha majd egyszer azt mondják, hogy erdélyi magyar női lappiac, akkor az a Nőileg legyen.

Tudjuk azt, hogy ez nagyon sok munka, tudjuk azt, hogy ehhez idő kell, hogy minőség kell. Pont ezek a tényezők azok, amik motiválják a csapatot. Olyannal is találkoztam, aki azt mondta, hogy mi is gondolkodtunk ezen a barátnőmmel, de nem mertünk belevágni.

Hagyjunk időt neki. Mi úgy érezzük, hogy van bennünk potenciál, és úgy látjuk, hogy az olvasókban is van.

Mekkora az indulótőke, honnan szereztétek? Hány lapszámra van elegendő pénzetek, mennyi idő alatt kell nyereségessé válni?

SK: A fő bevételi forrásunk a reklám. Az sem volt egyszerű, hiszen, amíg nincs, amit kézbe venned, addig nehéz eladni azt a felületet. De voltak sikereink. Persze a reklámfelületek megtöltésével nem szeretnénk a tartalom rovására lenni.

Vigyázni szeretnénk az arányokra, mert tudjuk, hogy az olvasóknak minőségi tartalomra van szükségük. A reklám mellett a másik bevételi forrásunk az eladás, ami reméljük, hogy pozitív lesz. Most segítséget kaptunk más formában is, támogatásként. Persze keressük a pályázati lehetőségeket is.

ZN: A tegnap a csapat arra koccintott, hogy tíz év múlva ugyanitt. Ez a célunk. Nem darabszámokban gondolkodunk, ezt hosszú távú vállalásként képzeljük el, ami nem számszerűsíthető. Mindenki azt látja, hogy ebben van fantázia, van lehetősége. Csináljunk mindent úgy, hogy ezt a lehetőséget minél jobban ki tudjuk használni.

SK: Butaság lenne, ha nem úgy gondolkodnánk, hogy ne legyen nyereséges a lap.

ZN: Nincs értelme annak, hogy egy vergődő, egyik hónapról a másikra élő kiadvány legyünk.

SK: A kezdeményezés mögött nincs semmilyen tőke, sem érdekcsoport, sem párt. Ez egy tényleg tök független kezdeményezés, ami köré szerveződött egy nagyon jó szakmai csoport, a szerkesztőség. Amíg meg sem próbáltad, addig nem is sikerülhet. Előrejelzéseket, statisztikákat meg lehet nézni, de azok csak számok.

10 ezer példányt szeretnétek eladni. Végeztetek valamilyen kutatást? Ez sok, vagy kevés?

SK: A magazinpiacot nézve, főleg a női lapokra gondolok, még mindig eléggé működő. Vásárlóerő úgy tűnik, még mindig van. A 10 ezer nagyjából jól van belőve. Mi optimisták vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy egy idő után még több kell.

Mit vártok a Nőilegtől?

SK: Azt várnám a Nőilegtől, hogy minden erdélyi magyar otthon része legyen.

ZN: Az elvárás sokféle lehet. Elsősorban azt várjuk, hogy bejöjjön, amit elképzeltünk, hogy legyen tapadása az erdélyi olvasók körében. Elvárjuk, hogy az olvasók, azokon a felületeken, ahol kapcsolatba léphetnek velünk, legyen akár a Facebook, akár a honlap, akár azok a rovatok, amelyek az olvasóra támaszkodnak, azok működjenek. Elvárjuk, hogy a csapat pont ugyanilyen lelkesen és kooperatívan kezelje ezt az egészet. Hogy tíz év után újra itt koccinthassunk egy újabb tíz évre.