A 37 éves Erdély Bálint Előd régebb televízió-operatőrként és sajtófotósként dolgozott – több hazai és külföldi egyéni és csoportos kiállítása is volt. A divatfotózás mellett néhány évvel ezelőtt kezdte el az esküvői fotózást – eleinte csak barátainak, ismerőseinek az esküvőjén fényképezett, aztán később fotóstúdiójának szolgáltatásaként kezdte ezt a munkát is végezni.

„A művészetből nem lehet megélni" – mondja mosolyogva a fényképész, hozzátéve, hogy ez is a munkájához, az általa végzett szolgáltatásokhoz tartozik. Arra a kérdésre, hogy Székelyudvarhelyen és környékén hány lakodalmi fotós tevékenykedhet, nem tudott pontos választ adni.

Mint mondta, sok az olyan személy, aki ajándékba kapott géppel, szakértelem nélkül dolgozik, illetve olyan is, aki csak azért vett fényképezőgépet, mert az esküvőfotózás annak az árát „visszahozza".

Trendek és alkalmak

Előd portálunknak elmondta, hogy nagyvárosokban manapság már az a trendi, hogy az ifjú párt három alkalommal fotózzák, sok esetben nem is egy szakember, hanem kettő vagy több. Az elsőn az esküvői ruhák nélkül, általában hétköznapi ruhákban van a pár, itt már lehetnek érdekes helyszínek az igények szerint.

A második fotózás még mindig nem az esküvő napján és nem is az esküvő helyszínén történik, de ez már a beöltözött menyasszonyról és vőlegényről szól. Előd szerint minden a pártól függ, együtt döntik el, hogy milyen stílusú képek és milyen helyszínen, milyen hátterek előtt készüljenek.

A harmadik maga az esemény: a polgári és az egyházi esküvő, illetve a lakodalom fotózása. A fényképész szerint az első két alkalom idején a divat- illetve stúdiófotózásban szerzett többéves tapasztalatát hasznosítja, az eseményen pedig tulajdonképpen sajtófotókat készít. Negyedikként említi, hogy egyes párok azt is megengedik, hogy a fényképész még az esküvőt követő nászútra is elkísérje őket.

Minden ilyen munka legelső lépése egy részletes beszélgetés a párral – ekkor beszélik meg az igényeket, a szolgáltatás árát, illetve azt, hogy hol és milyen körülmények között készülnek majd el a felvételek.

Előd általában két alkalommal fotóz egy párral: van a megelőző, már esküvői ruhákban történő fotózás, illetve az esküvő részleteinek megörökítése. Korábban televíziósként, híroperatőrként is dolgozott a helyi televízióknál, illetve sajtófotósként is, s ennek most nagy hasznát veszi.

„Én szeretem azt, ha különlegesebb dolgot kérnek, de ezt mindig megpróbálom a párhoz hozzáigazítani. Istenigazából legtöbbször rám bízzák. Vannak helyzetek, amikor a spontaneitást kell felfedezni, de vannak olyan helyzetek, amikor a kitaposott út a helyes – én a kiszemelt helyszínre többször is elmegyek a fotózás előtt, de erről a párnak nem feltétlenül kell tudnia."

Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet a giccset kikerülni az esküvői fotózásban, Előd azt mondja, hogy megpróbálja lebeszélni a párokat egy-egy elképzelésnél. „Elmagyarázom, hogy miért jobb az, amit én javasolok, s ezt úgy mondom meg, hogy ne legyen bántó számukra. Mindig alternatívát kell adni, hogy tudjanak elgondolkodni rajta."

Menyasszony fehérneműben

Előd azt is elmondta, mindig arra törekszik, hogy nem mennyiségileg, hanem minőségileg kiemelkedő munkát tegyen le az ifjú pár asztalára. Állítja, az Udvarhely-környéki esküvői fotózásba olyan trendeket hozott be, mint például az esküvő helyszínén felállított és szakszerűen megvilágított fotó-sarok (itt mind a párt, mind a vendégeket lefényképezi) vagy az esemény után elkészülő ízléses, nyomtatott, nagy képeket tartalmazó fotóalbum.

Mivel az esküvői párok nem modellek, Előd szerint addig van baj, amíg feloldódnak. Bizarr, extrém kérés eddig nem volt, de olyan fordult elő, hogy a menyasszonyt fehérneműben is le kellett fotózni.

Ami az árakat illeti, mostanában Székelyudvarhely környékén ezer lejen alul nem is vállal munkát – felszerelése több ezer eurót ér, annak mozgatása, valamint a helyszíneken végzett világítás, fényképezés, valamint az utómunka, illetve a kézzel fogható késztermék van benne a végösszegben, ami nyilván a megrendelő igényeinek függvényében változik.

„Nem vagyok az olcsók között, de nem vagyok a legdrágább se a környéken. De azt mondom, hogy ha valakinek nem fontos annyira a lakodalma, hogy egy olyan embert hívjon fényképezni, akinél tényleg meglesznek azok a képek, akkor annak hiába magyarázok.

Van úgy, hogy kikérik a véleményemet más által készített fotókról, s bizonyos esetekben őszintén el kell mondanom dolgokat, s ezért utána már nem kérdeznek meg. Már jártam így" – meséli.

Igények és helyzetek

Székelyudvarhely egy átlagos kisváros, s ennek megfelelő keretek között vannak a dolgok – nem bérelnek méregdrága autót, illetve nem tartanak tűzijátékot. Filmezéssel egyébként nem foglalkozik, szerinte a kettőt egyszerre nem lehet jól csinálni. „Habár lehet, de az olyan is" – mosolyodik el.

Előd idén később kezdte a szezont: elmondása szerint, májusban volt az első lagzija, de nagyjából kéthetente megy esküvőt fotózni – naptára tele van, ami azt jelenti, hogy a környéken egyre nagyobb igény van a minőségi esküvői fotózásra.

Remélem, hogy egyszer majd én is így fogom érezni magamat a saját esküvőmön – fűzi hozzá Előd. „Én már kiszemeltem az embert, aki az én esküvőmön fog fotózni – ő még nem tud róla. Sok elképzelésem van, de mivel igazából nemcsak rólam szól, a leendő feleségemmel is meg kell beszélnünk. Inkább úgy közelítem meg a leendő fotózás helyszínét, hogy melyik az a hely, ami számunkra fontos volt egykor, és ma is az".