Pánik, nem hiszti
MEGOSZTÓ
Tweet
Óraátállítás: utoljára ugrálhatunk az időben
Az Európai Unió megszavazta, hogy az idei lesz az utolsó...Tökös gazda: nyolcan hozták fel a kertből
Az első két kísérlet sem volt semmi, harmadszorra...Szeretjük, ha ellátják a bajunkat
Tudjuk, hol süttetted a hasad a nyáron, és azt is, hol...Nem kapsz levegőt, erősen dobog a szíved, szédülsz, izzadsz és hányingered van, úgy érzed, elveszíted az irányítást az értelmed fölött - ez a pánikroham.
ÍRTA: ERDÉLYI ÉLETVÉDŐK TÁRSASÁGA
A szorongásos betegségek közül a pánikbetegség az egyik leggyakoribb. A panaszok testi tünetek formájában is jelentkeznek, ezért az érintettek azt hiszik, hogy testi betegségük van, ezért elsősorban családorvoshoz fordulnak.
Nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Többnyire a 20-as évek elején indul és a 25-40 éves korosztályt érinti. 45 év feletti betegségkezdet nagyon ritka.
Trauma, katasztrófa, kávé, cigi
Nagyon sok személy megtapasztal az élete folyamán pánikrohamot, ami felléphet erős stresszes és túlterhelt időszak, traumák, katasztrófák után. Ez egy természetes védekező reakció a szervezet részéről. Ez a roham még nem jelent betegséget, időszakosan átélhet az ember ilyen testi és pszichés reakciókat.
Nem egy élmény
"Megyek a forgalmas úton és érzem, hogy elhagy az erőm, szédülök, erős szorongás tör rám és nem kapok levegőt. Mi történik velem? Megmagyarázhatatlan ez az érzés.
Mi lesz, ha újra jelentkezik ez az állapot? Félelem fog el. Újra megtörténik, s ugyanebbe az állapotba kerülök. Pánifélelmem fokozódik. És szorongok, hogy mi lesz velem ezentúl" - emlékezik egy gyógyult páciens.
A pánikrohamhoz hasonló tüneteket tud produkálni a túlzott koffein-, alkohol-, cigarettafogyasztás és a pajzsmirigy túlműködése is.
A rohamtól szenvedő erőteljes szorongást, félelmet él át, ami testi tünetek formájában is jelentkezik. A pánikroham hirtelen, váratlan helyzetben jelenik meg, pár perc alatt eléri az intenzitását és 20-30 perc alatt lezajlik. Gyakran nyilvános helyen fordul elő, ezért félelem jelenik meg a személyben mi lesz, ha hasonló helyzetbe kerül: például liftben, moziban, tömegközlekedésen stb.
Melyek ezek a tünetek?
- fulladás és légszomj
- fuldoklás, torokszorulás, úgy érzi, nem kap levegőt
- erős szívdobogás
- mellkasi fájdalom, szorítás
- szédülés, ájulásérzés
- remegés, reszketés
- izzadás
- hányinger
- fenyegető megsemmisülés érzés, halálfélelem
- érzik, hogy elvesztik az értelmüket
Amennyiben a fenti tünetek közül legalább négy egy hónapon belül többször is jelentkezik, feltétlenül segítségért kell fordulni, mert utalnak a betegség kezdetére, amivel foglalkozni kell.
A személy előre retteg egy következő rohamtól, ami előrevetít, előrejósol egy újabb rohamot, fél a megjelenő tünetektől és a következményektől: mi lesz, ha például vezetés közben, vagy forgalmas helyen jelentkeznek.
Okai:
A kutatások mai állása szerint a betegség hátterében szerepet játszanak, mind az örökletes, mind a lelki tényezők. A stressz, a túlhajtott, felpörgött életstílus, feldolgozatlan lelki problémák és bizonyos kábítószerek fogyasztása mind szerepet játszhatnak.
A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha közeli rokonunk pánikbeteg, esetleg a családban egyéb szorongásos betegségek előfordnak.
Kezelése:
Mindenekelőtt fontos tudni, hogy gyógyítható. Ha szembenézünk a félelmeinkkel, szorongásainkkal nagyobb az esély a gyógyulásra, mintha elkerüljük. Megfelelő kezelés mellett a betegek 70-90 százalékánál megszűnnek, de legalábbis csökkennek a pánikrohamok, gyakran már néhány hét vagy hónap alatt.
A lámpa piros
„Át kellett értékelnem mindent, le kellett lassítanom, mert éreztem, hogy nincs erőm arra, amire addig volt, mert a pörgés, a sokféle tevékenység felemésztette a teljes energiakészletemet. Sodort és sodort a körülmény, míg egyszer beszippantott.
Csodáltam, hogy a szervezet mennyire képes jelezni, amennyiben túlterhelést észlel. Ha szükséges, minden porcika rezzen és jelzi, hogy a „lámpa piros", meg kell állni" – meséli egy gyógyult személy.
Többszintű kezelésre van szükség, mint a pszichiátriai kivizsgálás és kezelés, lelki támogatás, ezen belük a kognitív terápia nagyon jól használható. Fontos a szociális támogatás a család, rokonok, barátok részéről, és a beteg részéről az életmódváltás.
Szorongás a szorongástól
A pánikbeteg emberek sokszor a testi érzékeléseikre nagyobb gondot fordítanak, és több szorongással is reagálnak egy olyan tünetre, amit mások kevésbé vészjoslóan tekintenek.
Az újabb rohamtól való félelem, a „biztosan rosszul leszek ismét", csak fokozza a szorongást.
Fontos, hogy a pánikbeteg forduljon szakmai segítségért, hogy tudja kezelni a szorongását, és tudja felismerni azokat a helyzeetket, reakciókat, érzelmeket, amik a rosszullét, roham kialakulásához vezetnek.
Ez nem hiszti
Mindemellett sok esetben elkezdik a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a rohamoktól szenvedő beteg tünetei minél hamarabb csillapodjanak, szorongása enyhüljön, hogy ez idő alatt a személy meg tudja tanulni, hogyan küzdjön meg a szorongásos helyzetekkel, és hogyan közelítheti meg másképpen a pánikhelyzeteket, hogyan javíthat konfliktuskezelési stratégiáin.
Ugyancsak segítséget nyújt olyan személyekkel való rendszeres találkozó, akik voltak már hasonló helyzetben és sikerült meggyógyulniuk.
Nagyon fontos a család, barátok hozzáállása, akik ne azt lássák a betegen, hogy „hisztizik", hanem azt, hogy támogatásra van szüksége.
Szükség van az életmódváltásra, arra, hogy a személy átgondolja, hogyan hajtja túl magát, nem figyelt oda magára, és nem védte magát.
Fontos a testmozgás a feszültségek, szorongások testi szinten való levezetése érdekében, a helyes táplálkozás, a stimuláló szerek, mint a koffein, nikotin és alkohol kerülése, ha lehetséges, a minél kevesebb stresszhatás, szabadidős programok, naplóvezetés a túlhajtás esetére, pozitív gondolkodás megtanulása, az önsajnálat átfordítása, az önbecsülés növelése.
A lélek fájdalma a testé is
A kezelés nélküli pánikbetegség súlyos szervi és pszichiátriai következményekkel járhat. A rohamok alatt heves szívverés és vérnyomáskiugrás, magasvérnyomás-betegség alakulhat ki akár fiatal személyeknél is. A pszichiátriai szövődmények között említhető a nyílt tértől való fóbia, tartós szorongás, depresszió, alkoholizmus és magasabb az öngyilkossági arány is.
Az én erőkészletem nem elég erre
„Sokszor félelmet, pánikot keltett bennem egy-egy tünet, megértettem azt, hogy miért él sok ember a lakása fogságában, együtt éreztem azokkal, akik szenvednek, gyötrődnek. Nagyon hittem abban, hogy helyreállhatok újból, de azt is tudtam, hogy az én erőkészletem nem elég erre. Lelki támogatást kértem, amellyel sikerült meggyógyulnom.
Az egész időszak alatt azt kellett a leginkább gyakorolnom, hogy türelmes legyek önmagammal szemben. Megtanultam tiszteletben tartani a saját határaimat. Megtanultam békességben lenni önmagammal, az állapotommal.
Figyeltem az embereket, amint pörögtek, rohantak körülöttem, a szívem mélyén azt kívántam bárcsak lassítanának maguktól, és ne egy betegség, vagy egy jelzőrendszer beindulásának a hatására állnának le.
Amennyiben bárkivel hasonló problémák fordulnának elő, azoknak bátorításként írom, hogy ne szégyelljék a segítségkérést, van helyreállás minden reménytelenségből."
Fontos, hogy ebben a szorongásos állapotban keressünk megfelelő lelki és emberi támaszt, próbáljuk megőrizni nyugalmunkat és a pánikrohamok megszűnésével keressünk fel egy szakembert a probléma orvoslása érdekében, mielőtt ez az állapot megbénít és cselekvésképtelenné tesz.
Állandó szakmai támogatónk az Erdélyi Magyar Mentálhigiénés Társaság.
ERDÉLYI ÉLETVÉDŐK TÁRSASÁGA
tel. 0744-214584