A karácsonyi nagytakarítás végeredménye: még jó, már nem jó, talán még jó lesz, és ennek annyi - nagyjából ezekbe a kategóriákba tudjuk szelektálni a pólókat. A színes kupacban elnyúlt, két éve kitúrt, de azóta sem viselt, fehérítési akcióban kifoltosodott és már valóban csak a pormacskák kergetésére alkalmas pólók.

Utóbiakat, a húsvéti feltámadás reményében félre is tettük - de mi legyen a többivel? Mentőötletet rövid keresgélés után többet is kaptunk: olyan, az egyre nagyobb teret hódító Csináld magad! (angol verzióban DIY - Do it Yourself) póló újrahasznosítási tippeket találtunk, amiket kedvünk támadt kipróbálni.

Ami nélkül nem megy

Először is beszereztük a hozzávalókat (akril textilfesték és -ragasztó, filctoll, ecsetek, kartonpapír, kontakt fólia, olló, vasaló). A textilfestékeket, és a filcre való tollat (amit végül nem használtunk) a művészellátóból vásároltuk meg, a többi kellék kikerült otthonról.

Akinek ecsetre, kartonlapra, fóliára, ragasztóra van szüksége, a hobbiboltokban, művészellátókban és papírüzletekben mind megtalálja.

Szükséges még egy munkaasztal, például a konyhaasztal, a lényeg, hogy kényelmesen tudjunk rajta működni és takarjuk le valamilyen, a munkánkat nem akadályozó, de a lecseppenő festékfoltokat felfogó viaszos vászonnal, papírral vagy nejlonnal.

Pöttyözd és húzd csőbe

A legmunkásabbnak tűnt – figyelembe véve a festék 5 órás száradási idejét nem is tévedtünk – a divatos csősál, amit egy elnyúlt aljú fekete pamut pólóból készítettünk el: majdnem cakkra ugyanolyat, mint amilyent itt fedeztünk fel.

A leírást betartottuk, először is  hónaljvarrástól varrásig, a lehető legegyenesebben lenyiszáltuk a poló alját. A pöttyök felfestése előtt becsúsztattunk a két réteg anyag közé egy kartonpapírt, majd ragasztószalaggal csúszkálásmentessé tettük a cuccot.

Az idén divatos a csillivilli – ezért szereztünk be aranycsillámos akril textilfestéket. Ha ilyet választunk, használat előtt a masszát jó alaposan kavarjuk fel, és nem árt, ha mielőtt nekifognánk a minta felpingálásának, kipróbáljuk, hogy mennyire fed a festék, és milyen vastagon érdemes felhordani.

A pöttyözés viszonylag könnyen megy, az arányos elosztásra kell figyelni csak. Természetesen nem kell feltétlenül pöttyösre venni a figurát, lehet csíkos, virágos vagy bármilyen, nekünk tetsző mintát is választani. A lényeg, hogy végül mutasson, csillogjon.

A csősál másik oldalát csak a festék megszáradása után pöttyöztük – az eljárás a fentiekkel egyező.  Az általunk választott festéknél a száradási idő 5-6 óra, így a délutáni órákban elkezdett műveletet másnap folytattuk.

A sál elkészítése nem macerás, de nem megy seperc alatt, aki ráveszi magát, jó, ha egy teljes napot rászán. A teljes száradást követően a festéket vasalással kell fixálni – vigyázzunk, hogy a vasaló ne legyen túl forró, és arra is, hogy semmiképpen ne simogassuk vele közvetlenül a csillogó pöttyöket, használjunk vasalórongyot, különben a vasalónk bánja.

Pakold tele minden jóval

Környezetbarát, mosható, strapabíró, egyedi: a régi kedvenc pamut pólód szatyorként is végezheti. Jobb, mint a recsegős műanyag szatyor, kis helyen elfér, és több kilót is elbír. A ripsz-ropsz elkészül ötletre itt bukkantunk, de az eredeti tipp Delia-tól származik.

A célra egy színehagyott rózsaszínű pólót áldoztunk fel, amit a megadott minta szerint vagdostunk ki. Érdemes a szatyor széleit beszegni, de, mivel varrógépünk beadta a kulcsot, és a kézzel varrás nem az erősségünk, a kényelmes megoldást, azaz a textilragasztót választottuk.

A ragasztást az anyag fonákján végezzük, és a vékonyan beragasztózott felületre mindig helyezzünk valamilyen nehezéket, ami összepréseli. Miután megszáradt a ragasztó, vasalóval még fixáljuk le a szegélyt.

A lyuggattásnál mi ceruzával előzetesen kirajzoltuk a bevágások helyét, de aki bátor, előrajzolás nélkül és sűrűbben is vághat. A fülek kialakítása nem ördöngös, akárcsak a szatyor elkészítése – nekünk az egész nem tellett egy kerek órába sem.

Tekerd a nyakadra

Így bőven maradt időnk, hogy kibányásszuk a lila és bézs színű műanyagos  pólókat, és elkészítsük a nem mindennapi, de mindenképpen feltűnő nyakláncot. Ehhez a tippet itt találtuk.

Kezdésnek a polók ujjait levágtuk és csíkokra vagdostuk. Miután a két színű csíkkupac megvolt, duplára tekertük a lila csíkot, átbújtattuk és áthurkoltuk rajta a bézs színűt, és a lila-bézs sorrendet folytatva egymásba hurkoltuk az anyagot.

A végeredmény egy majdnem másfél méteres „kötél" lett, aminek két végét összebogoztuk, és a nyakunkba akasztva megtekertük, elrendeztük.

Érdekes és szinte pillanatok alatt (kb. 15 perc) elkészülő nyakék, amit a konzervatív ízlésűeknek nem ajánlunk, de az extravagáns cuccokat és megjelenést kedvelők imádni fogják.

Macska a Holdon

A tervünk az volt, hogy egy unalmas, kicsit kopott, de éjszakai toprongynak még kiváló fekete pólót feldobunk egy narancsszínű textilfestékkel. Kiderült, hogy az általunk választott festék nem alkalmas erre, akárcsak a fényes csillámos textil filctoll sem – a sötét alapon „eltűnik".

A narancsszínű akrilfestéket és a filctollat viszont kitűnően lehetett használni a fehér pamutpólón. Így egy fehér színű pólót rángattunk elő a gyűjteményből, és kerestünk egy rápasszoló fekete macskás mintát a világhálóról.

Ezt előbb egy kartonra másoltuk, amit becsúsztattunk a fehér pólóba, hogy a kontúrozáshoz használt fekete filctoll és a festék ne mázolódjon át a hátoldalra is. Miután végeztünk a felrajzolással, kontúrozással, fekete és narancsszínűre pingáltuk a mintát, vigyázva, hogy a kontúrt ne maszatoljuk be.

Kb. négy óra múltán megszáradt a festék, nem túl forró vasalóval fixáltuk a mintát, és kész is voltunk.

Plusz egy macska

A fekete macskába annyira beleszerettünk, hogy rávarázsoltuk egy narancssárga pamut pólóra is. Ezúttal nem festegettünk, hanem vagdostunk és ragasztottunk.

A mintát egy ún. kontakt fólia (a miénk Magyarországról származott, de itthon is kapható) átlátszó oldalára felmásoltuk, majd, mint egy matricát, ráragasztottuk egy fekete pólóra. A mintát ollóval akkurátusan, szépen kivágtuk, anélkül, hogy a fóliát levettük volna róla.

Amikor ezzel elkészültünk, lekaptuk a fóliát, és a minta hátát bekentük textilragasztóval, majd ráhelyeztük a narancssárga blúzra. Lenyomtattuk, és 20 perc után, hogy biztosan ráragadjon, vasalással fixáltuk a mintát. Az eredmény kontrasztos, macskás és, bár csak holdvilágnál fogunk benne villogni, nekünk így is menő lett.

Ha bármelyik ötlet megtetszett, láss neki, készítsd el. Türelem és fantázia, mint pénz kérdése (a máskor is használható festékek ára 4-5 lej, a filctollért 10-12 lejt kérnek, a ragasztó 5-10 lejbe kerül), hogy a régiből milyen újat alkotsz.