Ha az autód még garanciában van, ez a cikk nem neked szól. Viszont, ha nem szalonból vásároltál autót, vagy kifutottál a garanciális időtartamból, akkor már találkozhattál a márkaszerviz vagy garázsszerviz dilemmával.

Amelyik autót használják, az folyamatosan megterheli a családi kasszát. Tankolni kell, adót, biztosítást fizetni, téli gumit venni, s a kötelező olaj- és szűrőcserék mellett a váratlan meghibásodásokról még nem is szóltunk. Ennyi kiadás mellett hamar rákényszerülünk az állandó mérlegelésre.

Ahol bármit meg tudnak csinálni

Az üzemanyag- és az alkatrész-árakon elég keveset tudunk ügyeskedni, így kénytelenek vagyunk a munkadíjjal próbálkozni. Ha nincs autószerelő végzettségünk s a hátsó kertben egy műhelyünk, akkor marad a kérdés, hogy hová vigyük javíttatni? Három kategóriára oszthatjuk a műhelyeket: a gányolós, a garázsszervizes és a márkaszervizes.

A gányolós mindent meg tud csinálni egy tyúkketrecekkel körbevett pléhgarázs mélyén, és nincs az a meghibásodott autó, amit egy régi Moszkvicsból visszamaradt alkatrésszel megerősítve ne tudna kijavítani. Ezt a lehetőséget most inkább ne vizsgáljuk.

Vannak azonban a felszereltségükben fejlett, és szakértelemmel is rendelkező műhelyek, ahol a javításokat is megbízhatóan végzik. Árban a gányolós fölött van az ilyen, de a márkaszerviz listaáraitól bővel elmarad. Igaz, emiatt a díjak kiszámíthatatlanok, mivel nincs egyértelmű árlista, sokszor csak hasraütés-szerűen megy az árképzés.

Ha nem bízunk a beszerzett alkatrész minőségében, illetve a rajtunk történő nyerészkedéstől tartunk, akkor megtehetjük, hogy magunk visszük az alkatrészeket.

A kevesebb néha több

Az olcsóbb szervizelésnek van sötét oldala is, amibe nem nagyon gondolunk bele, csak ha már késő. Az elvégzett munkálatok után nem kapunk számlát – a szervizesnek is kell spórolnia, és ez az államkassza rovására történik. Ha a főnökünk nem vállalja, hogy a cégnél elszámoltatja – ezzel menetesítve magát az év végi prémiumodtól – akkor a számla hiánya a lelkiismeretünkre van bízva.

Az viszont már nagyobb gond, hogy a legtöbb szerviznél a „kapugarancia" érvényesül. Így, ha elhoztad az autódat, újbóli meghibásodás esetén nincs felelős. Jó tanulópénzt fizethetünk, mert a munkagarancia mellett a beszerelt alkatrész garanciáját is bukjuk. Ha ezeket figyelembe vesszük, akkor már nem annyira elvetendő a költségesebb márkaszerviz ötlete sem.

Ott először a kényelmet fizetjük meg, a garázsszervizzel ellentétben nem kell fél napot sünnyögjünk, hogy sorra kerüljünk s a folyamatosan érkező „haverok" ne furakodjanak elénk. Elegánsan időpontot egyeztetünk, amikor számunkra is megfelelő. A várakozás egy fűtött, vagy hűtött helyiségben történik, üvegablak mögül nézhetjük, miként dolgoznak az autónkon. Már ha megvárjuk.

Az előtérben kávéautomatából szolgálhatjuk ki magunkat. Az alkatrészt nem vihetjük, cserébe eredetit kapunk, ami szerelés után sem veszti el a garanciáját. A munkára is kapunk garanciát, sőt a végén számlát, még magánszemélyként is. Akármilyen csekély javítást végeztetünk, részletes számlán, tételekre bontva ijesztgethetjük magunkat a számokkal. De ha baj van, később ezzel a számlával a kezünkben verhetjük az asztalt.

Dönthetünk bármelyik szerviz mellett, azért mindig gondoljuk jól át, hogy milyen javítások, cserealkatrészek kerüljenek az autóba, és ezek hibás vagy garanciavesztéssel járó beszerelései milyen anyagi és egyéb következményekkel járhatnak. Ez egy kicsit olyan, mint az egészségügy, hogy a sebet egy ápoló is fertőtlenítheti, de műtétkor megnézzük, hogy kinek fekszünk a kése alá.

És te hol javíttatod az autódat?