Még mielőtt nekifognék a beszámolónak, gratulálok mindenkinek, aki nevezett és szaladt a mai IPSE tömegfutáson.

Kilenc után kicsivel már megkezdődött a gyülekezés és regisztrálás a mozi előtti téren. A jelentkezés után a szaladók átvették a szaladandó távnak megfelelő (rövid táv narancssárga, amíg a hosszú fehér) színű pólót illetve a rajtszámokat. Fél tízre már hatalmas tömeg gyűlt össze a téren, izgatott tekintetek fürkésztek a tömegben, ismerős arcokat és futótársakat keresve. Az indulás előtti bemelegítésre már mindenki feltalálta magát, majd közös mozgással hangolódtunk a futásra. A bemelegítés a tömegszaladásról már ismert Menyhárt Éva vezényelte le. Miután bemelegítettük izmainkat és mindenki arcára kiült a mosoly a startvonalhoz sorolódtunk.

A több mint 400 fős szaladó sereg a Kossuth utcán kezdte meg a szaladást rövid és hosszútáv egyszerre. A közös futás a Bethlen utcán a rendőrség épületéig tartott, itt búcsút vettünk rövidtávos ismerőseinktől, én még vetettem egy sóvár pillantást a letérőkre, hogy talán még hozzuk csapódhatnék. Végül komótos tempóba folytattam a terelő út irányába a hosszútávot. A rendőrség biztosította végig az útszakaszt, de még így is volt olyan sofőr, aki a közös futásért, egy egészségesebb közösségért nem tudott áldozni egy fél óra türelmet. A hosszútávosok a terelő útra már eléggé megoszlottak, kialakult egy íratlan követési sorrend. A frissítő pont a Nicolaie Bălcescu és a Vásártér utca kereszteződésnél volt felállítva. Az útszéli poharak számából ítélve (amit folyamatosan gyűjtöttek össze), ezt  sokan igénybe vették. Én monoton tempóban folytattam az utamat, gondoltam ha megállok nem biztos még egyszer elindulok. Kicsit megnyugtató volt, amikor a központ fele vettük az irányt.

A huncutul emelkedő utca a hétköznapokban fel sem tűnik, most minden lépésnél érezhettük, hogy felfele szaladunk. A központba beérve újból a Kossuth utcára fordultunk, ez már a teljes megnyugvás és növekedő tempót jelentette. Innen már meg kell legyen gondoltam, az utca végén levő „Cél” felírat csak hajtott, a tempó akaratlanul is nőt. A célvonalnál hatalmas tömeg ünnepelt, ugyanis a rövid táv futói már beérkeztek s mivel a hosszú távosok között sem az élmezőnyben szaladtam, így a java már itt volt. Néhány mély légzést követően volt erőm csak szétnézni. Az emberek arcán önfeledt mosoly volt, valahogy az az igazi közös szaladást követő oldott hangulat ült a térre. A beérkező futók átvehették az ingyenes frissítő csomagot, ami egy fél literes víz, fagyi és csokiszelet mellett egy érmet is tartalmazott. Ameddig a szervezők összesítették a listákat a díjkiosztóhoz, az emberek megbeszélték a szaladás közben szerzett élményeket, közös táncolásba, fotózásba kezdtek a tér közepén miközben egymást ünnepelték. A legfiatalabbakat Gozefini varázsló bűvölte el varázs trükkjeivel. Annak ellenére, hogy ez nem a versenyről szólt mégis több kategóriában díjazták a befutókat. A díjkiosztást követően a tömeg lassan oszlani kezdett.

Az eredmények >>itt