Nem értek a focihoz. Tudom, hogy ahhoz, meg a politikához aztán tényleg mindenki ért, de engem valamiért mégis elkerült a laszti tudománya. Ezzel egyenesen arányos lelkesedéssel érkeztem meg a körzetisek tizenhetedik teremtornájára, ahol azért bőven értek meglepetések.

Az első már rögtön a bejárat előtt: a városi sportcsarnoknak a közelébe se lehetett férkőzni autóval, a bejáratnál tömött csoportokban tartottak cigiszünetet a focisok meg a drukkerek. Bent hasonló látvány fogad: teltház éppen nincs, de azért szép számban ülnek a lelátón.

Még épp elkapom a kisdöntő végét, és már érkezik is a pályára a két döntős csapat, a pirosak meg a kék-fehérek. A mezük meg az eredményjelző segít a laikusnak: Lövéte és Homoródszentmárton fog megküzdeni az első helyért.

Nincs meccshangulat

Ezt magamtól is éreztem, de a mellettem ülő négy-ötévesnek kinéző gyerek szó szerint meg is fogalmazza. Bennem meg az az érzés támad, mintha én ülnék több százszor a nézőtéren: szinte mindenki csak néz ki a fejéből, semmi éljenzés, semmi hujjogás, buzdítás, vagy legalább szapulás. Tényleg magas ez nekem, úgy tudtam, hogy a bírót legalább szokás szidni.

Szakmai hiányosságomat pótolja a mellettem ülő gyerek, akit hamar ki is nevezek a szakkommentátoromnak: taktikai elemzése szerint a Lövéte fog nyerni, de ő azért a szentmároniaknak szurkol. Meg is teszi, a közönség példát vehetne a lelkesedéséről.

A harmadik percben egy bekiabálás ad némi lendületet a meccsnek, de a hetedikben már aggódni kezdek: még egy tisztességes beszólás sem volt, nemhogy gól. Magányos dohogásomba aranyos jelenet csempész egy kis fény: megérkezik a város Gyuszija, fekete sapkában, kezében egy doboz sörrel, arcán letörülhetetlen vigyorral és kosszal.

A tízedik percben valaki elterül a földön, de nem súlyos a sérülése, játszik is tovább, a jelenet kap egy kis tapsot. Végül a tizenkettedik percben hallok egy szóváltást: „Adj sárgát!" „Mire?" „Akkor nyaklevest. Vagy pofozd fel!" Bennem a remény csillan fel, hátha lesz itt még meccshangulat.

Indul a buli, vannak már edzők is

A második félidőre mintha más meccsen lennék: a közönséget és a csapatokat is mintha kicserélték volna: kezezést kiáltanak a lövétei kapunál, de megy tovább a játék, gyors labdamenet és Lövéte máris gólt szerez, bár még csak az első percben járunk. A kissrác mellettem hangot ad nemtetszésének, tényleg a Szentmártonnak drukkol.

A félidő harmadik percében kezd igazán beindulni a hangulat, szabadrúgást ítél a bíró, majd alig egy perccel később egyenlít a Szentmárton. Újabb négy perc telik el, újabb szabadrúgás következik, a lövéteiek sorfalat állnak, az ellenlábas nem tudja áttörni, marad az 1–1.

Szinte kilenc perce tart a második félidő, amikor elkezd magára találni a közönség: a nézőtéren spontán képződnek ki az edzők, érkeznek a jobbnál-jobb tanácsok. Kamerások érkeznek a mini-páholyba: vagy a BBC közvetíti a döntőt, vagy a Digi Sporttól érkeztek meg a médiamunkások az esti SzKC meccsre.

Menetelés a büntetőkbe

A kissrác közben állati kitartó, kiáltja, hogy „veletek vagyunk", de most nem jött be a buzdítása,  Lövéte átveszi a vezetést: 2–1. Máris zúg a „szép volt, fiúk!", a szentmártoniak pedig őrült hajtásba kezdenek, a kapusuk is előrenyomul. Ez a szakkommentátoromnak is szemet szúr: „kapus, kapuba!", zúgja.

Alig két perccel a vége előtt kiegyenlít a Szentmárton, nagy az öröm, gyorsan cserélnek is egyet, majd a rendes játékidő utolsó érdekes mozzanataként egy sárga lap is felvillan.

A vége már nagyjából ismerős mindenkinek: büntetők jönnek, ahol jobban megy a lövéteiknek, 5–4-gyel zárják a találkozót, ezzel övék az első hely. Ezen kívül a gólkirály is lövétei, György Leventének hívják, míg a torna legjobb kapusa, Tamás Előd a Szentmárton csapatát erősítette.

Én meg csak nézek szét a kissé puritánra sikerült díjátadón: odaadják a diplomákat, pár kézfogás és szép szó, aztán mindenki megy is el, a háttérben a takarítónő már mossa a padlót, hét órától az SzKC fogadja tabella első helyéről érkező Konstancát, így elég kurta lett a körzeti teremtorna vége.

De mondtam, én nem értek a focihoz. Liverpoolban terem?