A magyar bajnokcsapat veretlenül, hét ponttal kvalifikált, a selejtezőből érkezett Győr pedig öttel. Orbán Annamária ősszel sem adta alább, amellett, hogy most is (holtversenyben Krpez-zsel) vezeti a magyar élvonal góllövőlistáját, az EHF-kupában is készül a januári nyolcaddöntőre.

Nem először hangoztatom, hogy a női Bajnokok Ligája (főleg annak csoportköre) nem üti a magyar élvonal szintjét, mégis azon vettem észre magam, hogy izgatottan várom a rajtot. Mégiscsak az európai (nem mintha azon kívül lenne említésre méltó) elitről van szó, egyre nagyobb a körítés is... na meg a presztízs. Hiába nyilatkozta párszor Elek Gábor, hogy neki a hazai bajnoki cím többet jelent egy BL-győzelemnél, azért utóbbiban nem csak illik, de meg is kell méretni.

S ha már tavaly sikerült egy továbbjutást elszórakozni az utolsó pillanatokban, most illett gálázva visszatérni a ringbe! A dabasi nyitómeccsen leginkább nosztalgiáztunk, hisz 2006-ban a Kapronca elleni kettős győzelemmel nyert EHF-kupát a Ferencváros és semmi jel nem mutatott arra, hogy ez a kettős győzelem most sem áll fenn mindhárom ellenféllel szemben a csoportban.

Csakhogy a Fradi, ha már vidámparkban van, soha nem hagyja ki a hullámvasutat.... rögtön a második fordulóban Orléansben szenvedett és csak az utolsó másodpercekben egyenlített ki a legendás Fradi-szív és Cifra révén. És amíg mi mosolyogtunk, hogy amit tavaly elvett tőlünk a sors Lipcsében, most visszaadta, addig a franciák Prokopja cirkuszolt – hiába.

Ez után már nem volt pardon, veretlenül, hét ponttal masírozott a középdöntőbe a magyar bajnok. Közben helyszín változás is történt, a dabasi OBO Arénát a budapesti Syma-csarnokra cserélték és nem döntöttek rosszul. A nyári női kosárlabda Európa bajnoksággal ellentétben a kézis lányoknak sikerült megtölteni a négyezres lelátót, talán annak is köszönhetően, hogy a németek elleni meccs előtt pár nappal (Szucsánszki és Tomasevics nélkül is) újfent elverték a Győrt a honi bajnokság alapszakaszában. Külön öröm, hogy néhány futballista is kilátogatott a meccsekre, így kis ízelítőt kaptak abból, milyen lenne, ha a szurkolók hajszolnák őket is a stadionban. A lányok nem győztek hálálkodni nekik, a Tábor pedig megígérte, hogy májusban néhány méterrel odébb (tudniillik, a Syma-csarnoktól mintegy 100 méterre van a Papp László Sportaréna, a BL négyes döntő helyszíne) is hasonlóra számíthatnak, mi pedig Zácsik egyik bombája után már azt latolgattuk: ha így lő decemberben is, világbajnokok leszünk... 

Amint azt megjósoltuk májusban, a kisöprés megtörtént a Rába partján és Kelecsényi mindenkire kivetette a hálóját, aki lemaradt a rosztovi vagy bukaresti járatról. Annak rendje és módja szerint indították a hadjáratot, hogy vissza szerezzék Európa trónját, rögtön Szkopjében, ahol visszavágtak (a tavaszi negyeddöntőben épp a macedónok ütötték el a Győrt az F4-től) a Vardarnak, hogy jöhessen a derűre ború: gondolták a dánok, ha legjobbjainkat oda is adtuk, a pontokat már nem! A négyből hármat meg is tartottak maguknak, s ha nem sikerült volna Győrben az utolsó pillanatban (Görbicz zseniális asszisztját Löke váltotta gólra és két pontra) verni a Vardart és így elvenni tőlük mind a négy pontot, biza pisloghatnának most.

Így matekezhetünk, hogy ne épp egymás ellen vívjon negyeddöntőt a két zöld-fehér gárda. Persze, az garantálná a magyar résztvevőt a budapesti négyes döntőre, de ne legyünk kishitűek, ott lehet mindkét csapat! A Fradi 2012-ben már „kipipálta az orosz Szuperligát", amikor a tavaszi KEK menetelésben egymás után három orosz csapatot végzett ki. Ha elhiszik, hogy van keresnivalójuk (khm... évek kellettek, amíg a Győr- és Lunde-fóbiát is leküzdötték.....), akár már a nyitó fordulóban elvehetik a Rosztov veretlenségét. A Győr is elverte már néhányszor a montenegrói birkózó csapatot, gólszegény meccsen megtehetik újból január elején. Ja, ott vannak még a román csapatok is. Még. Ki tudja, mi lesz velük januárig. Mindkét csapattól menekülnek a sztárok, a maradóknak is fogy a türelmük és hitük, de ettől függetlenül hiba lenne leírni őket. Győr még játszhat edzőmeccset a Savehoffal, a Fradi pedig ismét borsot törhet a norvég bajnok orra alá. Igaz, a Larviknál jobban egy csapat sem fog harcolni a négyes döntőért, hisz nyártól nagyon szét szélednek ők is... De mi még emlékszünk a dabasi Larvik-verésre!

Innen folytatódnak a küzdelmek:

A csoport:

1. Rostov-Don 4 4 0 0 102 : 92 (10) 8

2. FTC-Rail Cargo Hungaria 4 3 1 0 126 : 106 (20) 7

3. Larvik 4 2 0 2 104 : 104 (0) 4

4. Fleury Loiret Handball 3 0 2 1 78 : 91 (-13) 2

5. Thüringer HC 3 0 1 2 82 : 89 (-7) 1

6. HCM Nagybány 4 0 0 4 97 : 107 (-10) 0

A Fleury-THC mérkőzést januárban pótolják.

B-csoport:

1. Buducnost 4 3 1 0 109 : 83 (26) 7

2. CSM Bukarest 4 2 1 1 100 : 90 (10) 5

3. Györi Audi ETO KC 4 2 1 1 98 : 97 (1) 5

4. HC Vardar 4 2 0 2 107 : 94 (13) 4

5. FC Midtjylland 4 1 1 2 87 : 101 (-14) 3

6. IK Sävehof 4 0 0 4 77 : 113 (-36) 0

A bajnokcsapatok (és kincsesládához mérten összecsődített világválogatottak) küzdelmein túl a kisebb rendű kupasorozatokban is érdekeltek csapataink, a KEK-ben Érd folytathatja az edzőmeccseit, ugyanis tegnapelőtt Bécsben a holland bajnok Dalfsen nevét sorsolták melléjük.

Nem voltak ilyen szerencsések az EHF-kupában érdekeltek, kedd reggel még épp arról beszéltek Orbán Annamáriáék egy TV-műsorban , hogy csak Oroszországba ne kelljen menni és kerüljék el Dunaújvárost... Félig-meddig bejött a kívánságuk, nem kell menni Keletre (egyelőre, ugyanis az Asztrahanocska – DinamoVolgograd párharc révén a negyeddöntő sorsolásánál is lesz orosz csapat), de Dunaújvárosba igen. Talán enyhe túlzás lenne azt állítani, hogy előre hozott döntő, de minimum a legjobb négyben lenne a helye mindkét csapatnak. Orbán egyébként továbbra is csúcsformában játszik, mondhatni a hátán viszi a csapatot, Dalmose sokszor vakon is megbízik benne, legutóbb pedig az Érden aratott győzelmük után is azt találgatták a hazai szurkolók a lelátón és lépcsőn, hogy vajon miért nem válogatott..?