A tipikus találkozó volt a szombat esti: amelyiken túl kell lenni, le kell játszani. Az eredmény borítékolható volt, a vendégek is úgy álltak fel, hogy ne kapjanak túl sokat. Az FK Székelyudvarhely játékosai már fejben a Marosvásárhely elleni, szerdai derbire hangoltak, ez pedig rá is nyomta a bélyeget a párharcra.

A mintegy 500 néző előtt játszott találkozón a hazaiak a Péter R. – Mihály, Szabó, Szőcs, Mánya összeállítással kezdtek, de Klein Lászlón kívül minden nevezett játékos megkapta a lehetőséget (Miklós, Kovács, Péter M., Balázsi, Bíró, Birtalan). Az FK hamar bevert két gólt, majd ennyire gyorsan ki is engedtek a fiúk, a háromszékiek előtt is adódott jó pár szituáció. Nem is csoda, hogy a pihenőre úgy mehettek a felek, hogy 3–1 állt az eredményjelzőn.

A szünetben lehordta tanítványait Jakab Zoltán, sokkal több komolyságot kért tőlük. Ez valamelyest meg is látszott, becsületből elkezdték gyártani a találatokat. Nőtt az előny, de valahogy nem tudták kiszolgálni a közönséget, bár párszor szép gólnak, megmozdulásnak is tapsolhattunk.

Sima győzelem lett a vége, közben jött az információ, hogy a Marosvásárhely 7–5-re nyert otthon a Sepsiszentgyörgy ellen, úgy, hogy a félidőben 2–0-ra még utóbbiak vezettek. Ez sokkal érdekesebb volt, mint az, hogy 10–1-re diadalmaskodott az udvarhelyi alakulat.

Jakab Zoltán sem volt teljesen elégedett a látottakkal: „Ezek a legnehezebb meccsek, amikor mindenki arra figyel, hogy ne sérüljön meg, vagy éppen ne kapjon sárga lapot. Mindenki már a szerdai, vásárhelyi találkozóra gondolt, túl jó gyerekek voltunk az első félidőben. A szünetben összekaptuk magunkat, de láthattuk, hogy a második vonal korántsem teljesít úgy, mint a húzóemberek".

Teremlabdarúgó 1. Liga, 13. forduló:

 

FK Székelyudvarhely–Kézdivásárhelyi KSE 10–1 (3–1)

Gól: Szőcs László (4., 28., 40.), Mihály Zoltán (5., 28.), Mánya Szabolcs (15., 22.) Szabó Zsolt (22.), Bíró Attila (26.), Birtalan Barna (29.), illetve Török (19.)