A legnagyobb magyar futballista örökségéből nyílt kiállítást Kolozsváron, a magyarok által következetesen Tükör utcának hívott Szentegyház (Iului Maniu) utca 4. szám alatt, a riói olimpiai játékok alatt működő Magyar Olimpiai Udvarból nyíló teremben több mint két hétig lehetett látogatni.

A leghíresebb magyar tárgyi örökségét évek óta a felcsúti Puskás Akadémián működő tudományos központ és múzeum, a Puskás Intézet kezeli. Puskás Ferencen kívül az Aranycsapat más tagjainak, például Grosicsnak, Kocsisnak és Buzánszkynak is az intézetben vannak a fennmaradt emléktárgyai.

Ha valaki a magyar labdarúgás, ezen belül az Aranycsapat híve, akkor maradandó élmény okozhatott számára a kiállítás. Puskás a világ legnagyobb, ma már klasszikusnak nevezhető futballistáinak egyike volt, akinek az ötvenes-hatvanas években lezajlott pályafutása iszonyatosan gazdag volt – nagy kudarcokban és sikerekben egyaránt.

Jó volna, ha nem csak Kolozsvárra, hanem a székelyföldi városokba is elkerülhetnének Puskás vagy az Aranycsapat más tagjainak emléktárgyai, hiszen itt is nagy érdeklődésre tartana számot egy-egy ilyen tárlat.

A kolozsvári kiállítás zárása előtt egy nappal még mindig sokan érdeklődtek Puskás emléktárgyai iránt – gyerekek és felnőttek, a mezekből ítélve ifjú labdarúgópalánták és szüleik, diákok és idős emberek álltak a képek és a tárolók előtt.

A tárolókat tematikusan, de nem feltétlenül időrendben helyezték el. Ezek nemcsak játékosi, hanem edzői nagyságának is emléket állítanak, különös tekintettel a görög Panathinaikosz és az Ajax BEK-döntőjére – trénerként ugyanis az egyik legnagyobb sikere a görög kiscsapat fináléba vezérlése volt.

A mind tárgyakban, mind fénykép- és sajtóanyagban gazdag kiállításon megcsodálható néhány korabeli labda és futballcipő is – utóbbiakat nem feltétlenül Puskás hordta, de kétségkívül korabeli, eredeti csukákról van szó, tehát a mai labdarúgók képet alkothatnak arról, hogy azokban a nehéz lábbelikben hogyan lehetett focizni. Nem beszélve a labdákról, amelyek, ha megszívták magukat vízzel, sokkal nehezebbek, kezelhetetlenebbek lettek.

A kiállítás „csúcstárgyai” kétségkívül az 1952-ben, Helsinkiben kapott olimpiai aranyérem, valamint az 1954-es svájci világbajnokság ezüstérme. Különösebben nincsenek kiemelve, egy-egy nagyobb vitrinben helyezték el őket, több más emléktárgy mellett. Körülöttük természetesen korabeli fotók, sajtóanyagok és más, kisebb-nagyobb emléktárgyak láthatók.

Belekukkanthattunk a korabeli sajtóba is – mind a magyarországi, mind pedig a spanyolországi pályafutása nagyobb eseményeiről megtalálhatók az eredeti újságcikkek, de természetesen nemcsak magyar és spanyol lapok cikkeztek a világsztár Puskásról. Legendás futballista volt, a kiállításon azonban szigorúan a mítosz valódi elemei elevenednek meg a szemünk előtt. Habár néhány karikatúra is színesíti a tárlatot, a kiállítás az igazi, emberi Puskás Ferencet mutatja be.

A kiállítás egyik legérdekesebb darabja Puskás Real Madridban, a hatvanas években több évig viselt idegenbeli, lila színű, 10-es számú meze. Ezt akkor hordta, amikor a Real nem pályaválasztóként lépett pályára és a hófehér mez nem élvezett előnyt. A trikóra kézzel varrták a számot és a hímzett klubcímert, több szakadás, varrás, javítás látható rajta, igazi múzeumi darab.

Óriási mennyiségű fotóanyagot mutatott be a kiállítás, rengeteg csapatkép, jelenet, a Puskásról készített leghíresebb fényképek eredeti példányai közvetlen közelről figyelhetők meg, a falakra helyezett panókon nagyobb méretű fotók is láthatók. Minden tárolónak háromnyelvű (magyar, angol, román) felirata van.

Puskás Magyarországra való hazatérése-költözése után is nagyon sok tárgyi elismerést kapott, ezek közül több tárolónyi is ki volt állítva Kolozsváron. Olyan ritkaságok is bekerültek, mint az 1949-es bajnokság felénél ajándékba kapott cigarettatartó.

Puskás Ferenc nagyságát a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azzal is elismerte, hogy róla nevezte el az évente a legszebb gólnak járó díjat – egy ilyen díj, amit odahaza a vitrinben őriz Zlatan Ibrahimovic, Neymar vagy Cristiano Ronaldo, a kiállításon is volt, ezt még Sepp Blatter adta az azóta (tavaly augusztusban) elhunyt Puskás Ferencnének.

Ha az ifjabb generációból valaki nem ismerné Puskást, akkor üsse be a Youtube keresőjébe a nevét, és talál néhány filmet róla, például ezt a dokfilmet, de itt van a londoni 6:3 és a 2009-ben készült Puskás Hungary dokumentumfilm is.