Vb-történet: Maradona és a magyar leégés
MEGOSZTÓ
Tweet
Nézze meg a megyei és körzeti bajnokság eredményeit!
Szombaton és vasárnap a tizedik fordulóval folytatódik...A tizedik fordulót rendezik a megyei bajnokságban
Szombaton és vasárnap lépnek pályára a csapatok a...Új éllovasa van a megyei bajnokság nyugati csoportjának
Kilenc forduló járt le a Hargita megyei labdarúgó...Előbb kézzel ütött gólt, majd hülyét csinált az angol védelemből
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Néhány héttel a csernobili atomerőmű-katasztrófa után kezdődött el a mexikói világbajnokság, 1986 nyarán – akkoriban Székelyudvarelyen, mint az egész Románia területén nemcsak ez volt a baj, hanem az is, hogy nem lehetett nézni a vb-t a tévében. Maradt a rádió, illetve a „bulgárantenna", ettől függetlenül egy jó világbajnokság volt a mexikói, leszámítva a magyarok csúfos leszereplését.
Az irapuatói pokol, illetve a franciák elleni vereség pontot tett Magyarország vb-szerepléseire – azóta nem sikerült kijutni a magyaroknak világversenyre. Ilyen szempontból akár két részre is osztható ez a vb-torna: első részében a magyaroknak szurkolhattunk, aztán Franciaország, Nyugat-Németország és Argentína játékában gyönyörködhettünk... volna, ha közvetítette volna a televízió. A Ceaușescu-klán ugyanis nagyon zokon vette, hogy a román csapat elvérzett a selejtezőkben, közvetítés nuku. Jómagam még ahhoz a generációhoz tartozom, akiknek megadatott, hogy láthatták a magyar csapatot világbajnokságon – igaz, az a meccs a szovjetek elleni 0-6 volt... A játék is csapnivaló volt, a bulgárantennán befogott kép is. A kicsi Szokol rádió viszont minden este ott duruzsolt az ablakpárkányon.
Habár eredetileg Kolumbiának ítélték a rendezést, a dél-amerikaiak lemondtak róla, mert nem álltak úgy gazdaságilag, így jött képbe Mexikó, ám itt is olyan földrengés volt néhány hónappal a vb előtt, hogy alig tudták kipofozni a stadionokat.
Az irapuatóiban Magyarország rontott neki a nagy Szovjetuniónak azzal az elképzeléssel, hogy a világbajnokság megnyeréséhez szükséges néhány győzelemből ez lesz az egyik – nos, minden idők legcsúfosabb magyar vb-vereség volt ez: a 0-6-ra azóta sincsen magyarázat.
Kanadát sikerült legyőzni Esterházy és Détári góljaival 2-0-ra, de a franciák egy sima hármast lőttek Mezey György legénységének, ezzel jöhetett haza a csapat. Akkoriban nem lehetett megnézni a meccseket, azóta azonban teljes egészében is lehet – habár sokak szerint ezeken nincs amit nézni.
A magaslati levegő nemcsak a magyarokat viselte meg, például az ázsiai válogatottak hulltak, mint a legyek. Bukdácsoltak a címvédő olaszok is a csoportban, továbbestek, de a franciák nekik sem irgalmaztak (2-0) a nyolcaddöntőben.
A lebonyolítás rendje annyit változott, hogy a 24 résztvevő a hat csoportban játszott, de a négy legjobb harmadik is továbblépett a legjobb 16 közé, ott pedig nem középdöntőztek, hanem egyenes ágon lőtték ki egymást.
Kilőtték a belgák a Szovjetuniót (4-3), a spanyolok a dánokat (5-1), a negyeddöntőkbe már csak komoly múlttal rendelkező csapatok kerültek, illetve a belgák és a házigazda Mexikó. Előbbiek ez elődöntőbe is beverekedték magukat (11-esekkel verték a spanyolokat), utóbbiak szintén büntetőkkel estek ki a németek ellenében.
Argentína Maradona kezesgóljával és szólójával ütötte ki Angliát (2-1), Lineker szépítő találata gólkirályi címet ért (6 gólt lőtt) a franciák a brazilokat búcsúztatták büntetőpárbajban.
Ez a meccs számít a 86-os vb legklasszikusabb meccsének, sokak szerint a francia és a brazil volt a két legjobb csapat a tornán, ám egymással kerültek szembe – habár Platiniék léptek a legjobb négy közé, a brazilokkal úgy kifacsarták egymást, hogy a németek elleni elődöntőn már nem volt csoda, hogy kikaptak.
Az elődöntők már simább meccseket hoztak: Maradona lelépte a belgákat (2-0), a németek pedig Brehme és Völler góljával a kifáradt franciákat. A bronzmeccset hozták a franciák a belgák ellenében (4-2), a döntőt pedig az argentinok.
Habár az isteni Diegót kikapcsolták Matthäusék, Schumacher Brown fejesénél nagyot hibázott, a második játékrészben Valdano lőtte a második gólt.
A németek viszont felálltak: előbb Rummenigge, majd Völler talált be szöglet után, az Azték stadion elhallgatott, de a bulgár tévé szemcsés adása előtt a Petőfi rádiót hallgatva örvendeztek az udvarhelyiek.
Nem sokáig: Maradona passzából Burruchaga meglépett és bevágta a német kapuba, ezzel a gauchók másodszor lettek a világbajnokok.
A döntő:
június 29., Mexikóváros, Azték Stadion, 114 ezer néző, vezette: Romualdo Arppi Filho (brazil)
Argentína - NSZK 3-2 (1-0)
Argentína: Pumpido - Cuciuffo, Batista, Ruggeri, Brown - Olarticoechea, Burruchaga (Trobbiani, 89.), Giusti - Enríque, Maradona, Valdano
NSZK: Schumacher - Berthold, K. Förster, Jakobs, Eder, Brehme - Matthäus, Briegel, Magath (D. Hoeness, 61.) - Rummenigge, K. Allofs (Völler, 46.)
Gólszerzők: Brown (22.), Valdano (55.), Burruchaga (83.), illetve Rummenigge (73.), Völler (81.)