A főútról el sem lehetne téveszteni a szentmihályi pályához való bemenetelt: a letérő előtt épp hidat építenek, így lassítani kellene amúgy is. Szemerkélő eső, csupán pár fok, hol van már a nyár, vagy az elmúlt hét végi kellemes meleg. Azért szép számban kilátogatnak a csapatuk meccsére. Az Alsóboldogfalvát látják vendégül.

Két csapatból egy maradt

Az elmúlt kiírásban még két szentmihályi együttes versengett: a Szalon és a Haladás. A nyári szünetben előbbi feloszlott, csak egy maradt talpon. Meggyőződésünk, hogy ez elégséges is egy ekkora településnek.

Az alsóboldogfalviak még egyeztetnek amíg a pályához érkeznek, hogy tulajdonképpen ki a kezdő, s az rendesen fel van-e írva a játékvezetői lapra. Egymásnak esnek a csapatok, de először az elemekkel küzdenek meg: csúszik a pálya, a labda, mindennel baj van. Futsal-mozdulatok a játéktéren, spiccel rúgják a játékszert, így az nagyon sokat a levegőben időzött.

A partjelző Fazakas László, a 90 éves az udvarhelyi labdarúgás emlékmeccsének egyik résztvevője. Igazi „régi bútordarab" a játékvezetők közt. A nézők is jól ismerik, néhányan még jó haverok is vele. A szünetben egyiküktől kap egy cigarettát. Ideje sem volt elszívni, mert fordultak a csapatok.

Itt is a nézők igazi szakemberek

A cserepadra állnak fel, hogy jobban lássák a meccset. Valamivel jobban kezdenek a kedvencek, de pár helyzetecske után az unalomba burkolózik a meccs. Így figyelhetjük, hogy melyek is az instrukciók a nézőktől. Szabadrúgásnál ők tudják, mit is kell tenni: „Ha a felső sarokba teszi, gól".

De a helyezkedésben is vélik, mi lenne a jó: „A hátsó embereknek kell hozniuk a labdát", vagy egy nehezen kódolható bekiáltás: „Ez az! Vissza! Előre!.

Közben a harmadik labda szökik meg: kettő a pálya széli patakban landolt, egy pedig a másik oldalon, a kukoricásban pihent meg. A szünetig semmi, azaz egy jóslat mégis elhangzik. „Össze-vissza játszotok" – szidja az egyik sportszerető. Mire egy válasz: „Aztán kialakul".

Gól védelmi hibából

A vendégek indítják jobban a második félidőt. A meccs első szöglete után bevehetnék a kaput. Közben elindul a jegyszedés is a pálya szélén. Öt lejt gyűjtenek, de akinek nincs annyi, kevesebbet is elfogadnak. Egy kalap a kassza.

Vannak, akik megpróbálják kijátszani ezt a rendszert is.

„Egyet rúgjunk be!" – ez a kívánsága a házigazdák védőjének a támadókkal szemben. „Hát, mi is ezt várjuk" – mondja egy helybéli. Aztán jön a megváltó gól. Hatalmas védelmi hiba után. A folytatásban itt-ott egy-egy lehetőség. Nem sok, marad a három pont Székelyszentmihályon.

Amit láttunk, hallottunk:

Pálya: viszonylag egyenletes, jó pár fűcsomó akadályozza időközben a labda egyenletes útját, fűrészpor-vonalak, jól láthatóak
Lelátó: nincs, a pályát körbevevő, lécekből ácsolt korlát a pálya körül, törik

Eredményjelző: nincs
Öltöző: nincs, a játékosok ott veszik át a sportfelszerelést, ahol érik
Nézők: sportszerűen viselkedtek, nem igazán biztatják a kedvenceket, a vendégeket nem sokan kísérték el

Durvaság: odatették, néha volt keményebb belépő, nem sérült meg senki
Összkép: lassan el kell felednünk a napsütéses meccseket, esőben és hidegben már nem annyira élvezetes a körzeti, a játék sem volt nagyon az

Fotók: Kakasy Botond.