Néha már az ájulás határán voltam
MEGOSZTÓ
Tweet
Szécsi a világ tetején (videó)
Volt francia válogatott labdarúgók méltatták a...Mi adjuk az egész román válogatottat
Ráadásul címvédőként utazunk a franciaországi...Ha október eleje, akkor irány az Ivóvölgye!
XI. kiadásához érkezett az Ivóvölgye...DSC_3322-1
ÍRTA: KAKASY BOTOND
Múlt héten számoltunk be arról, hogy Kovács Ervin Zsolt (Zsoci), milyen nagyszabású dologra készül (itt olvasható). Most hogy hazaért sikerült ismét találkozni és beszélgetni vele egy kicsit a versenyről.
Alig érkezik be a szerkesztőségbe már áradnak is az élmények. Kérdeznem se kell már meséli is:
„ Nagyon jól sikerült és rettenetesen élveztem ezt az extrém enduró versenyt. Más versenyző egy ilyen futam után motorra sem akar ülni, én pedig még nagyobb kedvet kaptam, hogy jövőre is induljak. A sikerélmény motivál, hogy jövőre is ott legyek ezen a versenyen"
K.B.: Mi fogadott, amikor megérkeztél a helyszínre?
Zsoci: Amikor megérkeztünk, az volt az érzésem mintha haza jöttem volna. Mivel az extrém enduró a kedvencem ezért le voltam nyűgözve a pályától és annak nehézségétől, szeretem az extrém körülményeket.
Első és második nap volt az időmérő futam, ekkor dőlt el, hogy a 2000 jelentkezőből ki az az 500, aki továbbjut. Mindkét nap mentünk egy-egy időmérőt, amelyikből a jobbik időt vették figyelembe. Ez határozta meg azt is, hogy hányadikként indulsz majd. A 62. és 75. helyet sikerült elérnem, így értelem szerűen a jobbik időmet figyelembe véve a második sorból állhattam a rajthoz.
K.B.: Mennyire volt nehéz a pálya?
Zsoci: Az időfutam sziklák közt vezető széles út volt, nagy kanyarokkal. A táv olyan 13 km lehetett, ami teljesen a sebességre volt kihegyezve. Átlagosan 140-150 km/h-val mentük végig.
Vasárnap már más körülmények között kellett motorozni. A második sorból indultam, a világ legjobb motorosai voltak körülöttem. A startról kicsit lemaradtam, mert előttem elestek, így kénytelen voltam én is elfektetni a motort. Sajnos visszacsúsztam a 90-100. helyre és innen kellett újra feljönnöm. A gond az volt, hogy a pályának rengeteg olyan része volt, ahol csak egy motor fért el, így sokszor 10-15 perceket kellett várjak, amíg egy-egy kaptatónak neki tudtam indulni. A pályának több olyan része is volt, ami a lehetetlen határát súrolta. Ahogy haladtam, szinte már semmin nem lepődtem meg. Annyira fárasztó volt, hogy több ízben is azt éreztem, hogy az ájulás határán vagyok. A pálya körülbelül 30 kilométer hosszú volt 19 ellenőrző ponttal, aminek teljesítésére ugyebár 4 óra állt rendelkezésünkre.
K.B.: Hogy tudtál teljesíteni?
Zsoci: Sajnos az előttem eleső motoros eléggé visszafogott, a motorunk is összeakadt, így mire ismét versenybe voltam, eléggé hátracsúsztam. De összességében a 19 ellenőrzőpontból időn belül 17-et teljesítettem. Ahogy lejárt az idő, az ellenőrző pontokat bezárták. Ekkor a 18.-tól körülbelül négy percre voltam, a 19. és egyben a cél onnan már egy kilométer sem volt. Szóval nagyon kicsi választott el attól, hogy időn belül teljesítem, végül a 43. lettem. De így elsőre ezzel az eredményemmel is meg vagyok elégedve. Jövőre már fogom tudni mire számítsak, a mostani sikerélményem motivál, hogy jövőre befejezzem.
K.B.: Fizikailag próbára tett a verseny. Fejben hogy tudtál érvényesülni?
Zsoci: A pálya nehézsége elég rendesen kikezdett fizikailag. Mint említettem a fáradtságtól többször is az ájulás határán voltam. Meg is fordult a fejembe, hogy jobb lenne feladni s egy perc alatt véget vetni ennek a szenvedésnek. De az valahogy mindig erőt adott, amikor láttam, hogy olyan embereket kerülök el, akik eddig a példaképeim voltak és a világ legjobbjai közt jegyzik őket. Szerencsémre ez is egy olyan verseny volt, amin én is és a motor is egyben, törés nélkül megúszta.
K.B.: Most mész is tovább?
Zsoci: Igen. Jelenleg a motoromat a szerelő készíti fel a Balkán bajnokságra, ugyanis már ma utazom Makedóniába. Ide most címvédőként térek vissza. Nagyon fontos hogy megnyerjem sorozatban harmadszor is ezt a versenyt.
K.B.: További tervek?
Zsoci: Készülök a Red Bull Romaniacs-ra. Ez is nagy népszerűségnek örvendő verseny és úgy néz ki sikerül összegyűjteni az 1500 euró nevezési díjat. És itt ismét csak szeretném megköszönni a barátok, ismerősöknek azt a rengeteg anyagi és egyéb támogatást, amit nyújtottak és nyújtanak. Valamint fő támogatómnak a Patrick Motor-nak, hogy biztosítja felszerelésem és segít a felkészülésekben. És természetesen köszönöm az -nak is a támogatását.
A szerkesztőség nevében további balesetmentes motorozást és sikeres versenyeket kívánunk.