Korodi Attila négy éve már beugrott környezetvédelmi tárcavezetőnek, akkor bő fél mandátum jutott neki. Az azóta képviselővé választott székelyföldi politikus most nyolc hónapot kapott az erdészettel és vízüggyel súlyosbított tárca élén. És ami ennél is súlyosabb: Verespatak 2003 óta húzódó ügyét.

2007-2008-ban azzal nyerte el a zöld szervezetek elismerését, hogy a felmerült szabálytalanságokra hivatkozva útját állta a ciántechnológiás aranybányászat engedélyeztetésének. Most viszont nemcsak a kitermelő, a Roşia Montană Gold Corporation vállalat, hanem maga az államfő és Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök is kifejezetten sürgeti az engedélyt kibocsátó hatóságok egyértelmű állásfoglalását.

Forró helyzetben veszed át a környezetvédelmi tárcát. Számíthatunk jelentős fordulatra, döntésre a következő hetekben, hónapokban?

Erre most nem tudok válaszolni. A következő hetek mindenképpen azzal telnek, hogy „updatelem" a verespataki adatokat, frissítem a rendelkezésemre álló információkat, mert meglehetősen sok idő telt el azóta, amióta nekem valóban rálátásom volt erre az ügyre.

Van egységes álláspont arra vonatkozóan az RMDSZ-ben, hogy milyen álláspontot támogat a szervezet.

Erről egyelőre még nem egyeztettünk.

A verespataki ügy miatt is az egyik legnehezebb tárcát veszed át. Hogy lehet nekifutni a munkának?

Annyiban valóban nehéz lesz itt a dolgom, hogy nincs mód új ötletek bevezetésére, megvalósítására. Itt most a meglévő problémák kezelése a tét, és ennek függvényében kicsit más hangulatban fogok neki a rám váró feladatoknak, mint korábbi miniszterségem idején. Nyolc hónap áll a rendelkezésemre, de bízom abban, hogy ahogy valóban elkezdünk dolgozni, és haladnak az ügyek, optimistább leszek.

Verespatakon kívül még mi az, amire oda kell figyelni?

A megkezdett projekteket mindenképpen folytatni kell, illetve be kell fejezni. Hangsúlyos figyelmet érdemelnek a finanszírozási ügyek, az erdészeti programok, az európai pénzalapokat illetően markáns, erős struktúrákat kell kialakítani. Fontos a Natúra 2000 program, a csatornahálózatok tovább építése, a megkezdett munkák befejezése.

Semmi kerékpárutas ígéret, semmi környezettudatosság, zöld PR?

A csomagtartómban nekem mindig ott a kerékpárom, ha lehet, előveszem. De most tudomásul kell venni, hogy ez az időszak nem az új tervek és ígéretek ideje. Nem is akarok ígérgetni.

Azért az várható, hogy a legnagyobb nyomás Verespatakkal kapcsolatban nehezedik majd rád.

Verespatakot illetően tárgyilagos egyeztetések lesznek. Azt, hogy lesz-e nyomás, vagy nem, még nem tudom, nem voltam még kormányülésen.

A civil szervezetek az utóbbi hónapokban nem kímélték Borbély Lászlót. Te számítasz-e tiltakozásokra, változtatsz-e a kommunikáción, tervezed-e hogy újabb egyeztetések lesznek a kormány és a környezetvédelmi szervezetek között?

Biztos vagyok benne, hogy az említett szervezetek megkeresnek. Több környezetvédőhöz baráti viszony fűz, jól dolgoztam velük együtt a korábbi években is. Tudomásul kell vennünk, hogy ezeknek a szervezeteknek is megvan a helyük a társadalmi berendezkedésben, oda kell figyelni az üzeneteikre, a gesztusaikra. Nem hiszem, hogy radikális változás lesz ezen a téren.

Az RMDSZ-t sokan pálfodulással vádolták, valamint azzal, hogy „elárulta" Verespatakot. Van vagy nincs pálfordulás? Kívülről úgy tűnik, a Szövetségen belül sem egységes az álláspont.

Szerintem ez így nem letapogatható. Nem látok egy engedélyt sem kiadva egyelőre, ami eddig történt, az része a szabályos, jogszerű eljárásrendnek. Ami a döntést illeti: lehetnek különböző elképzelések, a személyes meggyőződésből származó eltérő árnyalatok. Én azt gondolom, a legszerencsésebb, ha következetesen betartjuk a környezetvédelmi törvényt, és nagyon, nagyon megfontoltan haladunk előre a döntés felé.

Korábban azt nyilatkoztad, a „legszerencsésebb" az lenne, ha nem alkalmaznák a ciántechnológiát Romániában.

Lehet szigorítani a feltételeket mindenképp, de tény, hogy a most érvényes technológiai szabvány sokkal szigorúbb, mint öt évvel ezelőtt. A lényeg az, hogy a maximális biztonságot garantáljuk.

Arról a forgatókönyvről mi a véleményed, hogy Borbély Lászlónak azért kellett mennie, mert nem „engedélyezte elég gyorsan" Verespatakot, a kormánynak pedig fontos a kitermelés mihamarabbi megkezdése?

Ezt nem kommentálom. Az mindenesetre fontos tény, hogy a Borbély László elleni ügy választási évben merült fel.

Te korábban, mint politikus a környezetvédelemre szakosodtál, aztán Borbély László vette át a tárcát, ekkor „átnyergeltél" a külügyre, most megint rád hárul ez a feladat. Nem élesek ezek a váltások?

Annyiban nem élesek, hogy a környezetvédelemnek is megvannak a nagyon fontos külügyi vonatkozásai, és ezek engem mindig is nagyon érdekeltek. Az elmúlt időszakban is odafigyeltem például a klímaváltozást érintő diplomáciai egyeztetésekre, folyamatokra.

Verespatak most kampánytéma. Ez árt, vagy használ a környezetvédelmi szempontoknak?

Az, hogy „túltematizáljuk" a kérdést, az mindenképpen árt a tárgyilagos egyeztetésnek, és ezt el kell kerülni. De tudomásul kell venni, hogy akármi is lesz a döntés, az mindenképpen megosztja majd a társadalmat.

Borbély László tavaly augusztusban tavaly év végére ígért döntést, az idei év elején január végére. Márciusban azt mondta, hogy Verespatak a „veres kakas meséje", sose lesz vége. Most hogy látod, mi a reális határidő?

Nem tudom felmérni, hiszen még be sem léptem be a minisztérium ajtaján.

Egyáltalán miért vállaltad el ezt a megbízást? Lehet, hogy neked kell elvinni a balhét, és rád hárul a legnehezebb munka.

Nem csak „kívánt" munkák vannak, hanem feladatok, amiket el kell végezni. És én ezt vállaltam.