Talán a mostani két politikust senkinek sem kell bemutatnunk. Egyikük ugyanis jelenleg is az ország vezetője, gyakori vendég Székelyföldön, míg a Nagy-Románia Párt emberének is van köze a magyar, illetve székely kisebbséghez. Az viszont igaz, hogy semmiképpen sem kedvességgel, vagy szeretettel nyilatkozik rólunk. Nézzük, ki is ez a két ember.

Traian Băsescu
Kezdjük Traian Băsescuval. A jelenleg regnáló, gyér hajú és mindig mosolygós elnök úrról közismert tény, hogy „hajóskapitány”,. Ez azt jelenti, hogy a konstancai Tengerészeti Intézetben végezte tanulmányait Kereskedelmi Navigáció szakon, majd a Norvég Akadémián egészítette ki ismereteit. 1981-től hat éven keresztül gyakorolta szakmáját, majd hamarosan a Szállításügyi Minisztériumba került. Miniszteri posztot 1991-től 1992-ig, majd pedig 1996 és 2000 között töltött be. Ezután négy évig volt Bukarest főpolgármestere. Innen egyenesen vezetett az út az államfői tisztségig, amiből 2007-ben egy hónapig felfüggesztették.

Az elnök 1951. november 4-én született Konstanca megyében, Murfatlar városában. A kommunista rezsim idején belépett a Román Kommunista Pártba. A rendszer bukás után tett nyilatkozatában tett állítása szerint muszáj volt megtennie ezt a lépést, csak így tudott a tengerészeti szakmában karriert építeni. Emellett néhány botrány is kísérte életét, mint például az úgynevezett „Flotta ügy”. Őt és két egykori szállításügyi minisztert vádoltak a román flotta 16 hajójának áron aluli eladásával, később viszont ejtették a vádakat. Egy másik hírhedt esete nagy port kavart a médiában: az Antena 3 televíziócsatorna egyik riporternőjének mobiltelefonját vette el, mivel agresszívnek minősítette a sajtós viselkedését.

Sokszor úgy tűnhet, Băsescu kiemeltként kezeli régiónkat, hiszen az emlékezetes árvíz idején személyesen érkezett felmérni a károkat. Ekkor gumicsizmát húzva verekedte át magát néhány ház romján, szemügyre véve, hogy mit is hagyott maga mögött a víz. Akkor nagyra értékelték tettét, később viszont sokan populista látványpolitizálásnak nevezték. Ezen kívül többször is ellátogatott megyénkbe, valamint városunkba is. Idén Tusnádfürdőn találkozhattunk vele, ahol kategorikus nemet mondott a székelység autonómiájára. Tetszik vagy sem, a narancssárga párt jelöltjének komoly esélyei vannak újból elfoglalni az elnöki bársonyszéket.

Corneliu Vadim Tudor
Második emberünk hasonlóan ismerős lehet, habár ő inkább kirohanásairól, és néhol botrányos magatartásáról híresült el. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezére, szélsőségesen nacionalista nézeteket vall, nagyon nincs jó barátságban a magyar kisebbséggel. Na de tekintsünk el az előítéletektől és nézzük meg holnapját - vagyis a pártét, mert a kettő az egy. Itt pontosan három bejegyzést találunk, melyből az egyik arra hívja fel figyelmünket, hogy az oldal még építés alatt áll... hát az biztos. Ezen kívül megkapjuk a jelölt önéletrajzát valamint a párt alapszabályzatát, tehát elnöki programról szó sincs.

Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy kicsoda is Vadim Tudor. 1949. november 28-án született Bukarestben. Szociológia szakon diplomázott a fővárosban, majd Krajován doktorált történelemből. Olyan újságok szerkesztője, mint a „Trikolór” és a „Nagy Románia”. Persze nem magyar címmel. Több alkalommal is idegengyűlölettel vádolták, de sosem a törvény előtt - az utóbbi időben viszont mérsékeltebben nyilatkozik. Legutóbb kampányának indításakor láthattuk vérmérsékletének megnyilvánulását, ekkor ugyanis állítólag nem engedték be a fővárosi Odeon színházba, ezért az utcán tartotta meg beszédét. Emellett tavalyi tévés szereplése is emlékezetes lehet sokak számára.

A politikai színtér másik érdekes figurájával, Gigi Becalival igen jó viszonyban van, az Európai Parlamenti választásokon közösen indultak és be is jutottak mindketten. Az biztos, hogy nagyon jól találnak, mindketten felhívják magukra a figyelmet, vitatott személyiségek. Pártolóik vakon hisznek bennük, de a lakosság többsége már többször is kinyilvánította véleményét: nem kérünk belőlük.

Még hátravan négy jelölt bemutatása, a továbbiakban őket is ismertetjük.