Mi legyen a környezetszennyezési adóval?
MEGOSZTÓ
Tweet
Mindig is tűzoltó szerettél volna lenni?
Most teljesülhet az álmod, ha követed ezeket a...Hegyi túrázók, figyelem!
A magas hegyekben hó és fagy várható a hétvégén.Bombahír az egyik Wizzair-gépen
Kényszerleszállást hajtottak végre a bukaresti...Szasza
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Ellentétes az európai uniós joggal a környezetszennyezési adó, amellyel Romániában terhelik a gépjárműveket az első nyilvántartásba vételkor – mondta ki néhány nappal ezelőtt az EU Bírósága, ami a Szeben Megyei Törvényszék kérésére fogalmazta meg álláspontját. Az itteni bíróság azért fordult a nagy testvérhez, mert egy román állampolgár ügyében nem tudott döntést hozni.
Történt ugyanis 2008 júliusában, hogy egy illető Német¬országban 6600 lejért vásárolt egy 1997-es, 2155 köbcentiméteres hengerűrtartalmú, Euro 2-es autót, amelyet Német-országban 1997-ben írtak be forgalomba. Ám idehaza kénytelen volt 7595 lej első beíratási illetéket fizetnie, hogy a kocsit Romániában is forgalomba írják. Nem nyugodott bele, utánanézett a dolgoknak és mivel esetét, illetve az adót az európai jogszabályokkal ellentétesnek vélte, pert indított az állam ellen. A fő érve az volt, hogy az adót csak a más országokból behozott autók esetében alkalmazzák, nem pedig a Romániában már beíratott, és újra eladott használt gépkocsikra.
Luxemburg és Strasbourg: nem mindegy A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság nem összetévesztendő az Emberi Jogok Európai Bíróságával. Előbbi, az EB, az Európai Unió legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, például akkor, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. De kérésre tájékoztatást nyújt a tagállamok nemzeti bíróságainak az Európai Közösség jogának hatályáról, érvényességéről. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy nemzetközi bíróság: annyi bíróból áll, amennyi az Európa Tanács azon tagállamainak száma, amelyek megerősítették az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Egyezményt. A Bíróság bírái egyéni minőségükben járnak el, és nem képviselnek egyetlen államot sem. |
Április 7-én az uniós testület azzal indokolta az eset felperese számára kedvező döntését, hogy az ilyen szabályozás visszatarthatja a vásárlókat a más tagállamokban vásárolt használt járművek behozatalától. Ugyanis a 2008 óta érvényes romániai szabályozás nem tesz különbséget a helyben gyártott és a külföldön előállított gépjárművek között, továbbá nem különbözteti meg az új és használt autókat sem. Ugyanakkor az uniós jogrendszer arra is kötelezi a tagállamokat, hogy a gépjárműveket terhelő adók miatt a belföldi használt járművek értékesítése ne élvezzen előnyöket.
A döntésre reagált Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, aki sietett tisztázni, hogy az említett ítélet nem általánosítható, hiszen a konkrét, szebeni esetről szól, tehát nem az érvényben levő jogszabályt, hanem a 2008-as sürgősségi kormányrendelet eredeti formáját minősíti.
„A regisztrációs díjról szóló jelenlegi jogszabály szövegét 2010 decemberében az Európai Bizottság szakembereinek véleményét kikérve és figyelembe véve véglegesítettük. A gépkocsi származásától és a tulajdonos állampolgárságától függetlenül, minden egyes gépkocsi-beíratáskor ki kell fizetni a regisztrációs díjat" – hangsúlyozta Borbély.
Az ügy előzménye, hogy Románia 2007. januári EU-csatlakozásának időpontjától megszűntek az addigi vámilletékek, ám országunkban bevezették az ún. első regisztrációs adót (taxă de primă înmatriculare), s így a külföldről behozott használt autókra fizetni kellett, másképp nem lehetett forgalomba íratni ezeket. Nemcsak a használtgépkocsi-kereskedőket, hanem a fizikai személyeket is terhelte az újonnan bevezetett adó, ami évjárattól és az autó nagyságától függően változott. Az EU azonban figyelmeztette Romániát 2008-ban ennek törvénytelenségéről – el is törölték még abban az évben, de „helyette" bevezették az ún. környezetvédelmi adót (az 50-es számú sürgősségi kormányrendelet írja elő).
Aki szennyez, fizessen, a befolyó pénzből pedig környezetvédelmi projekteket támogatnak – érvelt akkor a kormány. Tette mindezt annak ellenére, hogy az ország közútjain jócskán vannak olyan 30-40 éves, pöfögő, fekete füstöt okádó autók is, amelyek sokkal jobban szennyezik a környezetet, mint pl. egy 2003-ban gyártott nyugati gépkocsi. Aztán még rátettek egy lapáttal: 2010 végén 500 százalékos emelést is végrehajtottak, teljesen kiütve a ringből a használtautó-kereskedőket. Azonban ez maga után vonta azt is, hogy az emberek kezdték visszaperelni a pénzüket.
Marosi György székelyudvarhelyi ügyvédnek legalább hetven ilyen ügye van folyamatban, ezeket alapfokon Csíkszeredában, a Hargita Megyei Törvényszéken tárgyalják. Mint mondta, az eddig hozott alapfokú ítéletek megoszlanak, a felperes autótulajdonos javára vagy kárára ítéltek – szerinte egyelőre a bírók sincsenek teljesen tisztában a kérdéssel, de a luxemburgi bíróság döntése jelzésértékű. Eddig egyetlen esetben – fellebbezés után, a Marosvásárhelyi Táblabíróságon – döntöttek véglegesen, jogerősen a felperes, egy autótulajdonos javára, a többi ügyben egyelőre nincs jogerős ítélet.
„Az aki szennyez, fizessen!, illetve a nem leszünk Európa roncstelepe! szép retorikai fogások, de a környezetszennyezési adóval tulajdonképpen a kormány évek óta burkoltan a hazai autógyártást támogatja, s ez pedig ellentmond az uniós előírásoknak." – véleményezte Marosi a helyzetet, hozzátéve, hogy a környezetvédelmi adó szerinte tulajdonképpen az áruforgalmat akadályozza. Hozzátette: az autótulajdonosok csatát nyertek, de nem háborút a luxemburgi döntéssel, ám a kormány nem akarja azt beismerni, hogy uniós jogszabályokat nem tart be.
A luxemburgi döntés precedenst teremtett – országos szinten valószínűleg egyre több ilyen per lesz. Habár Borbély nyilatkozatából kivehető, hogy a kormány nem kíván változtatni a jogszabályon, a kérdés egyelőre nyitott marad.
Hozzászólások | Szabályzat |