RMDSZ: a romániai népszámláláskor a magyarságnak vállalnia kell identitását
MEGOSZTÓ
Tweet
Mindig is tűzoltó szerettél volna lenni?
Most teljesülhet az álmod, ha követed ezeket a...Hegyi túrázók, figyelem!
A magas hegyekben hó és fagy várható a hétvégén.Bombahír az egyik Wizzair-gépen
Kényszerleszállást hajtottak végre a bukaresti...Bedohazi
ÍRTA: UH.RO
A Krónika című kolozsvári napilap honlapján olvasható cikk szerint Kiss István, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke javaslatát - a gyes megadása a könnyített eljárással magyar állampolgárságot szerzőknek - a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) művelődési és oktatási bizottságának legutóbbi, január 17-i budapesti ülésén terjesztette elő.
A vezércikk szerzője szerint rendkívül pozitív üzenete van az ilyesfajta kezdeményezésnek. Úgy véli: például a moldvai Csángóföldön vagy Erdélynek, netán a Kárpátokon túli részeknek is olyan vidékein, ahol a magyarok magukra hagyottan és az anyanyelvű kultúra, a magyar nyelvi közeg tekintetében a sanyarúbbnál is sanyarúbb körülmények között, vagy bárhol vegyes házasságokban élnek, nagy a beolvadás, a lemondás veszélye.
Felhívja a figyelmet egyes számlálóbiztosok alattomos szándékára is. Elég akár szándékosan, akár tévedésből csak egy kicsit homályosan kérdezni, és összemosni a nemzetiségre vonatkozó kérdést például az állampolgársággal vagy az anyanyelvvel, máris torzulhat a valóság, s vele együtt természetesen a végeredmény - írja a szerző.
A Krónika, a bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) és a kolozsvári Szabadság egyaránt beszámolt arról, hogy a napokban az e témában tartott kolozsvári szakmai értekezleten elhangzott: nem kizárt, hogy az idei romániai népszámlálás során a számottevő magyar közösséggel rendelkező településeken kétnyelvű – magyar és román – formanyomtatványt használhatnak a kérdezőbiztosok Az RMDSZ ügyvezető elnökségének székházában rendezett megbeszélésen Kelemen Hunor kulturális miniszter elmondta: a szövetség aktív, "jó hangulatú" kampányba fog a népességösszeírás kezdetéig, amelynek során arra bátorítja a romániai magyarokat, hogy vállalják identitásukat, büszkén vallják magukat magyar nemzetiségűnek.
Felhívta a figyelmet: az utóbbi két népszámlálás között a magyarok száma közel 200 ezer fővel csökkent, arányuk pedig Erdélyen belül 20,8-ról 19,6 százalékra zsugorodott. A 2011-es népszámlálás adatai viszont kimutathatják, hogy a magyarok arányvesztése mérséklődött, ehhez azonban a magyar identitás vállalása szükséges – tette hozzá az RMDSZ-es politikus. Kapitány Balázs, a budapesti Központi Statisztikai Hivatal, valamint Kiss Tamás, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet (KKI) tudományos titkára előadásában egyaránt rámutatott: az ezredforduló óta a termékenység, a gyerekvállalási kedv a magyaroknál meghaladja a románokét, miközben a többségi lakosság elvándorlása jóval nagyobb méreteket ölt a magyarokéhoz képest.
Horváth István, a KKI igazgatója azt emelte ki, hogy 1992-höz képest az idén teljesen más közhangulatban zajlik a népszámlálás, például teljesen nyitott lesz az etnikai hovatartozás kérdése, ami a posztkommunista rendszerben újdonság. A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a romániai cigányság a roma érdekképviseletek hatására disszimilálódik, előreláthatóan az erdélyi, magyarul beszélő cigány emberek, akik korábban magyarnak vallották magukat, most vállalni fogják roma identitásukat.