Király András oktatási államtitkár a Kolozsvári Rádiónak elmondta, a kormány beépített a törvénybe néhányat a módosítások közül. Ezek közül a három legfontosabbat emelte ki: visszaállítják a szakiskolákat, pontosabban újra létrehozzák a szakiskolai hálózatot, amelyet a korábbi, Andronescu-féle törvényben megszüntettek. Az általános iskola, ahogy az már ismert, elsőtől kilencedik osztályig tart majd, utána szakiskola, szaklíceum és líceum között lehet választani – írja a manna.

A szakiskolákban az általános műveltségi órákon kívül olyan elméleti ismereteket oktatnak majd, amely nélkülözhetetlen az illető szakmához, illetve legalább akkora hangsúlyt fektetnek majd az illető szakma gyakorlati oktatására is. Az elméleti középiskola három éves lesz, a szaklíceum pedig négy éves, vázolta az RMDSZ államtitkára.

Elfogadták továbbá az egészségügyi miniszter kérését, miszerint az orvosok rezidens képzésének hatásköre maradjon az egészségügyi tárcánál, amely azt az egyetemekkel egyeztetve bonyolítja majd le.

Megváltozik a rektorok megválasztásának módja is, mondta Király, de anélkül, hogy érintené az egyetemek autonómiáját. Minden esetben több személyt kell például jelölni, illetve szabadon lehet pályázni a tisztségre, és az egyetem nagyobb szabadságot kap annak meghatározásában, milyen módszer szerint válasszanak a jelöltek között. Magának a rektornak a szerepe annyiban változik, hogy inkább végrehajtó tisztség lesz, a fő döntéshozó szerv az egyetemi szenátus, mondta Király.

Nem változott az, hogy a kisebbségek végig anyanyelvükön tanulhassák ezentúl a földrajzot és a történelmet, valamint hogy a román nyelvet és irodalmat ne a román anyanyelvű diákok számára készült tanterv alapján kelljen elsajátítaniuk. Az államtitkár szerint a minisztériumban már dolgozik egy bizottság a kisebbségeknek oktatandó új román tanterven, és reméli, a következő tanévben már eszerint megírt tankönyvet kapnak azok, akik akkor lépnek be egy-egy oktatási szakaszba, vagyis az elsősök, az ötödikesek és a tizedikesek.

Magának a törvénynek a hatályba lépése viszont még nem ennyire biztos. A felelősségvállalási procedúra során ugyanis az ellenzék kivonult a parlament két házának együttes üléséről azt kifogásolva, hogy a kormány hamarabb vállalta a felelősséget, mint hogy az Alkotmánybíróság jóváhagyta volna a törvényt.

Utána azt állították, túl kevés honatya maradt a teremben ahhoz, hogy az ülés törvényesen folytatódhasson, de kérésük ellenére az ülésvezető, a demokrata-liberális Ioan Oltean nem rendelte el a kvórum újbóli ellenőrzését arra hivatkozva, hogy ő ítéli meg, szükséges-e névsorolvasást tartani.

A Nemzeti Liberális Párt az ülés után nem sokkal be is jelentette, hogy ismét bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. Ezt minden felelősségvállalás után három nappal megtehetik, és ha az indítványt a parlamenti megszavazza, a kormány megbukik. A PNL azt állítja, már elkezdte gyűjteni a szavazatokat a benyújtáshoz, és pénteken be is nyújtják az indítványt, mert szerintük annyira támadható az új oktatási törvény, hogy nagyon gyorsan meg tudják fogalmazni a kifogásaikat.