Közvitát tart hétfőn az Igazságügyi Minisztérium a közkegyelmi, valamint a Büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezetekről.

A tárca közleménye szerint a közvitára a minisztérium székhelyén kerül sor, hétfőn 10 és 12 óra között, minden felszólalónak három perc áll majd rendelkezésére álláspontja ismertetésére.

A közkegyelmi tervezet első cikkelye előírja, hogy közkegyelemben részesülnek azok a személyek, akiket legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítéltek, illetve akikre pénzbüntetést rótt ki a bíróság.

A tervezet második cikkelye szerint részleges közkegyelemben részesülnek, vagyis felére csökken azoknak az elítélteknek a büntetése, akik betöltötték a 60 évet, vagy akiknek 5 évesnél kisebb kiskorúakat kell eltartaniuk. Ugyanez érvényes a várandós nőkre, illetve azokra, akik bizonyítottan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és a kór végső stádiumában vannak. Utóbbiak akár teljes körű közkegyelemben is részesülhetnek.

Visszaesőknek nincs kegyelem

A harmadik cikkely szerint az első két cikkely előírásai nem vonatkoznak a visszaeső bűnözőkre, a közkegyelemben részesítés előfeltétele ugyanakkor, hogy az elítélt a szabadulása utáni egy éven belül törlessze a jogerős ítéletben kiszabott kárpótlás teljes összegét.

Ugyanezen cikkely értelmében nem részesülhetnek közkegyelemben azok az elítéltek sem, akiket a büntető törvénykönyvben szereplő bizonyos bűncselekmények, például az állam elleni bűncselekmények, emberölés, súlyos testi sértés, halált okozó ütés, szabadságfosztás, lakhelysértés, zsarolás, nemi bűncselekmények, rablás, kalózkodás, szökés miatt ítéltek szabadságvesztésre.

Nem részesülhetnek közkegyelemben a megvesztegetés és megvesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása, az emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, migránsokkal való kereskedelem vagy informatikai csalás miatt elítéltek sem.

A korrupció megbocsájtható

Nem esnek a rendelet hatálya alá azok sem, akiket bizonyos különtörvények, köztük a 2000/78-as számú, a korrupciós tettek megelőzéséről, felfedéséről és büntetéséről szóló jogszabály alapján ítéltek el, a korrupciónak minősülő bűncselekmények miatt elítéltekre viszont érvényes a jogszabály.

A tervezet arra is kitér, hogy nem részesülhetnek közkegyelemben azok sem, akik azért nem kezdték még el börtönbüntetésük letöltését, mert kivonták magukat ez alól.

A rendelettervezet értelmében ugyanakkor „ha az elítélt közkegyelemben részesülése után szándékosan bűncselekményt követ el, az ezért járó büntetést és előző büntetésének a jelen törvény alkalmazása révén elengedett részét is le kell töltenie".

A Büntető törvénykönyv módosítását célzó rendelettervezet többek között előírja, hogy a hivatali hatalommal való visszaélés csak abban az esetben minősül bűncselekménynek, ha az okozott kár meghaladja a 200.000 lejt. A tervezet ugyanakkor hétről három év szabadságvesztésre csökkenti az ezen bűncselekményért kiszabható maximális büntetést.