December 11-én, vasárnap reggel megint kinyitnak a szavazóhelyiségek – te bemész, köszönsz, odaadod a személyidet, kapsz két szavazólapot és egy pecsételőt, majd belépsz a szavazófülkébe. Pecsételsz, kijössz, beteszed a megfelelő urnába a lapokat, visszakapod a személyidet, köszönsz, kijössz. Jó-jó, de mi is ez az egész?

A nemzetközi helyzet fokozódik

A június 5-i romániai önkormányzati választások óta a nemzetközi helyzet fokozódott. A britek többsége úgy döntött, hogy Nagy Britannia nem kér többet az Európai Unióból, néhány napja pedig az Egyesült Államokban nagy meglepetésre Donald Trump nyerte az elnökválasztást.

Mint tudjuk, Románia papíron az EU- és a NATO-tagság mellett kardoskodik, az utóbbi években pedig egyre jobb kapcsolatba került az Amerikai Egyesült Államokkal – illetve inkább annak katonai és politikai vezetésével, többször pedig látványosan elfordult az egykori keleti nagytestvértől, az egyre jobban megerősödő Oroszországtól.

A helyzet az elmúlt hetekben, hónapokban is sokat változott, napjainkban a nyugati integrációt erőltető román politika szereplői nem feltétlenül érezhetik jól magukat a bőrükben: a volt szocialista tömb országaiban gyakorlatilag szinte mindenhol Oroszországgal jó viszonyt ápoló politikusok kerültek hatalomra az elmúlt években.

Ide sorolható Csehország, Szlovákia, Szerbia, Magyarország, két napja pedig Bulgária és Moldova is – utóbbinál vannak arra utaló jelek, hogy elcsalták az elnökválasztást, de az eredmény nem nagyon szokott utólag változni Kelet-Európában. Moldova ilyen jellegű „elvesztése" nagyon-nagyon fáj a románok többségének.

Ugyanakkor ne feledjük el a szintén fontos geopolitikai játékos, az Erdogan által vezetett Törökország jelentőségét a világpolitikában. Az Oroszországgal gyakorlatilag háborúban álló Ukrajna kivételével tehát szinte minden szomszéd oroszbarát és egyre jobban Amerika és Unió-ellenes, bár az emberek nagy része – és ezen belül a politikusok – szeretnek a győztesekhez csatlakozni. Románia kül- és geopolitikailag tehát egyfajta harapófogóba került.

A pártok és ellenfelek – egy év a tragédia árnyékában

A Colectiv-tragédia után tavaly novemberben lemondott a Victor Ponta-vezette szociáldemokrata kormány. Az országot azóta jól-rosszul egy úgynevezett technokrata kabinet vezeti Dacian Cioloș miniszterelnökkel az élen. Az országnak jelenleg két nagy pártja van – habár politikai pártnak nevezzük őket, annál azért jóval többek mind a szociáldemokraták (PSD), mind pedig a magukat jobbközépként meghatározó liberálisok (PNL), mindkettő nagy gyűjtőpárt, illetve "gazdasági társaság".

Utánuk jönnek a kisebb, de fontos szereplők: az RMDSZ, az egyik korábbi miniszterelnök, Călin Popescu Tăriceanu által vezetett ALDe, illetve a volt államelnök, Traian Băsescu kis pártja, a PMP, és megjelent a színen a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) is. Utóbbi inkább a liberálisokat, az ALDe inkább a PSD-t támogatja, Băsescu mindig nagy játékos volt, az RMDSZ pedig azt szereti, ha a mérleg nyelveként viselkedhet(ne).

A felmérések szerint nagyjából ennek a hat pártnak van esélye átlépni az öt százalékos küszöböt és bejutni a parlamentbe – de ezt félve írjuk le, mert ami a közvéleménykutatásokat illeti, az utóbbi években rendszeresen kiderült, hogy az ilyen jellegű intézetek többségének a választások előtti felmérése alig volt köszönő viszonyban a későbbi valósággal.

A PNL miniszterelnökjelöltje Dacian Cioloș lett, aki el is vállalta a felkérést, a PSD pedig nem nevezett meg jelöltet, csak a választások után derül ez ki – elméletileg kettejük közül valakit bíz meg Klaus Johannis államfő a kormányalakítással.

A Fidesz által támogatott magyar koalíció

Az RMDSZ húzott egy nagyot idén: gyakorlatilag bekebelezte az MPP-t, ami azt jelenti, hogy a kis párt néhány emberének befutó parlamenti helyet ajánlott fel - lenyelte őket, mint kacsa a nokedlit. De akadt újabb hal is a szövetség hálójában: az RMGE-t, tehát a Romániai Magyar Gazdák Egyesületét is sikerült becsatornázni, ami ismét nagyon sok szavazót jelenthet, gondoljunk csak az uniós támogatásokra.

Az EMNP gyakorlatilag kiszállt a játékból, ami a parlamenti választásokat illeti, sőt az anyaországi nagy testvér, a Fidesz is nyíltan az RMDSZ mellett van, ami néhány évvel ezelőtt azért bajosan volt elképzelhető. Nyilván, a szövetségen beül is vannak hatalmi harcok, sok arc kicserélődik a csapatban, de azt, hogy a Fidesz legfelsőbb vezetése, legkeményebb magja is a szövetséggel tart, nagyon jól jelzi Kósa Lajos nagyváradi látogatása.

„Nagyon-nagyon fontosnak tartom azt, hogy sikerült az RMDSZ-nek egyezségre jutni minden olyan magyar politikai erővel, amellyel értelmes kompromisszumot lehet kötni, ez hallatlanul fontos a magyarság szempontjából. Meggyőződésem, hogy sikeres RMDSZ nélkül nincs sikeres Románia, és sikeres Románia nélkül nincs sikeres RMDSZ" – a Fidesz frakcióvezetőjének ez a mondata mindent visz, s ezt Kelemen Hunor szövetségi elnök jelenlétében mondta.

A cél az ötszázalékos küszöb elérése, ha a szövetség bejut, akkor régi jó szokásához híven feltehetően elkezd lavírozni a két nagy tömb között, most úgy néz ki, hogy inkább a Cioloș-csapat felé billenne. De sosem lehet tudni.

Felejtsd el az órásplakátokat és a kampánykoncerteket!

De a pártemblémás golyóstollakat is! A tavaly nyáron kihirdetett új választási törvény ugyanis megtiltja az eddig megszokott óriásplakátok, hirdetőtáblák, zászlók, köztéri képernyők és más hasonló dolgok használatát, de még azt is, hogy a román nemzeti színek legyenek a plakátokon.

És igen, végre, a rendszerváltás után 26 évvel nem lehet ingyensörrel és miccsel kampányolni az emberek között! Csak éppen tartsák is be a törvényt. A kampány tehát nem lesz látványos, legalábbis olyan formában nem, mint eddig volt. Nagyon-nagyon fontosak lesznek a külföldön élő román állampolgárok szavazatai, akár a mérleg nyelvét is képezhetik az idegenbe szakadt hazánkfiai, de ez a romániai magyarokra is érvényes.

És még valami: egyre jobban körvonalazódik az, hogy a hagyományos médiaorgánumok (nyomtatott újságok, rádiók, televíziók) szerepe egyre kisebb lesz a romániai választásokon is és hatalmas jelentősége lesz a közösségi médiának. A kampány nélküli választásokat megelőzően kevesebb lesz a Romániában és Kelet-Európában megszokott tömeggyűlés, minden bizonnyal kevesebb falusi kultúrotthonba és városi sportcsarnokba terelik össze majd az embereket – inkább a laptopokba, az okostelefonokba bújva fogjuk eldönteni, hogy kire, miért és hogyan szavazunk.

A kulcsdátum december 11. – feltehetően jó hideg lesz akkor is.