Beolvasztanák a nagy falvakba a kicsiket
MEGOSZTÓ
Tweet
Mindig is tűzoltó szerettél volna lenni?
Most teljesülhet az álmod, ha követed ezeket a...Hegyi túrázók, figyelem!
A magas hegyekben hó és fagy várható a hétvégén.Bombahír az egyik Wizzair-gépen
Kényszerleszállást hajtottak végre a bukaresti...A megfogyatkozott népességű falvak dönthetnek a további sorsukról. Illusztráció
ÍRTA: UH.RO/HÍRSZERK
Másodlagos megyei pólusnak minősülne Székelyudvarhely a fejlesztési minisztérium csütörtökön közzétett törvénytervezete szerint. Ebbe a kategóriába még többek közt Gyergyószentmiklós, Segesvár, Medgyes, Vajdahunyad, Nagyenyed és Torda tartozna.
A törvénytervezet szerint a városokat jogállásuk szerint hét, a községeket két csoportba sorolnák. A települések osztályozása több paraméter, például lakosságszám, kórházak, oktatási intézmények száma és szintje, illetve a települések, közlekedési csomópontok közelsége szerint történne. A részletes településlista és a besorolás feltételei itt böngészhetők.
A törvény lehetőséget ad arra, hogy a megfogyatkozott népességű községek önkormányzatai beolvasztásukat kérjék a nagyobb településekbe. Azok a községek pedig, amelyek 2025 végéig nem érnek el bizonyos paramétereket, kötelező módon egyesülnek valamelyik nagyobb, szomszédos településsel – írja a Maszol.
Öt város a topon
A lista szerint a csúcskategóriába, az elsődleges regionális pólusok közé Kolozsvár, Konstanca, Krajova, Jászvásár és Temesvár tartozik. Ezeknek a településeknek legalább 250 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 400 ezer lakosa van, országos jelentőségű intézményekkel, legalább tízezer diákot oktató egyetemmel, magas szintű kórházakkal, illetve kutatási-fejlesztési intézettel rendelkeznek.
A városok második kategóriájába a másodlagos regionális pólusok tartoznának (legalább 100 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 300 ezer lakos), ide tartozik többek közt Marosvásárhely, Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagyszeben és Brassó.
A városok harmadik kategóriája az elsődleges megyei pólusoké (legalább 40 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 100 ezer lakos), ide sorolják többek közt Gyulafehérvárt, Besztercét, Sepsiszentgyörgyöt, Csíkszeredát, Tulceát.
A másodlagos megyei pólusoknak, ahová mi tartoznánk, legalább 20 ezer, vonzáskörzetükkel együtt legalább 50 ezer lakosuk kell, hogy legyen, és többek közt egy kihelyezett egyetemi karral vagy posztliceális képzést nyújtó tanintézettel kell rendelkezniük. Az ötödik kategória a zonális jelentőségű városoké, a hatodik pedig általában az első, második, harmadik és negyedik kategóriájú városoknak alárendelt településeké.
Megszűnhet az önállóságuk
Hetedik kategóriaként a törvénytervezet bevezeti a rurális jellegű városok fogalmát. Ezek azok a települések, amelyek lakosainak legkevesebb 30 százaléka mezőgazdaságból él, útjaik legalább fele korszerűsített, lakosaik száma csökkent az elmúlt 20 évben vagy lakóiknak több mint 40 százaléka a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakban él.
A vidéki települések lehetnek vidéki pólus községek, illetve más községek. Az előbbi kategóriába azok a települések tartoznak, amelyek 25 km-es körzetében egyetlen város sincs, például Korond és Parajd.
Azok a települések, amelyek lakossága hangsúlyosan megfogyatkozott az utóbbi években, illetve amelyeknek száznál kevesebb lakosa van, a helyi önkormányzat kezdeményezésére, népszavazással dönthetnek egy szomszédos, nagyobb településhez történő csatlakozásukról. Ugyanakkor 2026. január elsejétől automatikusan megszűnik azoknak a községeknek az önállósága, amelyek nem teljesítenek bizonyos kritériumokat.