Két olyan törvény is hatályba lépett augusztus 1-jétől, amelyek nyomán emelkedik a jövedelmek egy része. A közszférában a dolgozók mintegy felét érinti az a béremelés, amely egyebek mellett arra hivatott, hogy megszüntesse az államigazgatásban dolgozók közötti igazságtalan bérkülönbségeket. A legjelentősebb fizetésemelések az egészségügyben vannak, a közoktatásban a pályakezdő pedagógusok jövedelme átlagosan 10 százalékkal nő.

A béremelés az idén 870 millió lejes többletkiadással jár, 2017-ben viszont már 2,3 milliárd lejjel kell többet költenie az államnak a bérekre. Az érintett közalkalmazottak szeptembertől kapják meg először az emelt fizetést.

Ennyi jár, ha a közért dolgozol

Szintén augusztus 1-jétől lépett hatályba a nyugdíjas törvényhozóknak extra nyugdíjat előíró jogszabály. Ennek értelmében egy teljes mandátum után 1500 lejjel egészítik ki a volt képviselők és szenátorok alapnyugdíját, két mandátum esetén 3100 lejjel, a több mint három mandátummal rendelkezőknek pedig 4600 lejjel. Júniusban a havi átlagnyugdíj 930 lej volt Romániában.

Jelenleg Verestóy Attila, udvarhelyszéki szenátor és Antal István képviselő is sokadik mandátumát tölti a parlamentben, Antal állítólag az utolsót, Verestóy pedig az utolsó előttit, így mindkettejük nyugdíjkiegészítése a 4600 lejes kategóriába esik majd.

Csökkenő árak, növekvő deficit

Szintén augusztustól lépett hatályba az a rendelet, amely 9 százalékos kedvezményes áfát vezet be a mezőgazdasági szolgáltatásokra és nyersanyagokra. Az idén négy százalékponttal, 20 százalékra mérsékelték az általános áfakulcsot, tavaly júniustól valamennyi élelmiszerre kiterjesztették a 9 százalékos kedvezményes áfát. Január 1-jétől újabb egy százalékponttal, 19 százalékra csökkentik az általános áfakulcsot.

Románia az idei évre 2,95 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt vállalt, amit a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság sokallt. A nemzetközi szervezetek és román gazdasági elemzők is figyelmeztettek, hogy a költségvetést terhelő intézkedések és az adócsökkentések következtében a deficit 2017-ben meghaladhatja a GDP 3 százalékát, és felborulhat a makrogazdasági mutatók egyensúlya.