Aurescu a Digi 24 hírtelevízió késő esti műsorában tért ki a riporter kérdésére a román-magyar viszonyra is, nyomatékosítván, hogy nem szeretné ismét lángra lobbantani a vitát.

Kijelentette: az 1996-ban kötött alapszerződés, vagy a stratégiai partnerségre vonatkozó 2002-es nyilatkozat - melynek a kidolgozásában maga is részt vett - világos igazodási pontok a kétoldalú kapcsolatokban. "Ezek olyan tényezők, amelyeket tiszteletben kell tartani" - mondta. Azt is hozzátette, hogy a kapcsolatok pozitív elemeit kell használni az építkezéshez. Ezek sorában a kiváló gazdasági kapcsolatokat említette.

"Tavaly 7,2 milliárd eurós kereskedelmet bonyolított le a két ország, az idén az első félévben 3,5 milliárdosat. Működnek a határon átnyúló kapcsolatok, összekötöttük az autópályákat" - emelte ki. "Az a feladatunk, hogy a kapcsolatok pozitív elemeit emeljük ki, hogy építhessünk. Az egyoldalú megközelítés nem vezet tartós megoldásokhoz" - tette hozzá.

Megemlítette, hogy 2011 óta van tárgyalási folyamatban a román-magyar kisebbségi vegyesbizottság jegyzőkönyve, és a román fél szeretné lezárni ezt a tárgyalási folyamatot. "Remélem, a magyar fél pozitívan válaszol az erre vonatkozó kezdeményezésünkre" - tette hozzá. Megjegyezte, tárgyalások útján az olyan nehéz kérdéseket is kezelni lehet, amilyen a migráció kérdése.

Elmondta, egyelőre nincsenek arra utaló jelek, hogy megépülne a kerítés a magyar-román határon. Reményét fejezte ki, hogy már nem feszült a két ország kapcsolata. Megemlítette, hogy az EU külügyminisztereinek legutóbbi tanácskozásán kezet fogott és beszélgetett magyar kollégájával.

Bogdan Aurescu azt is elmondta, hogy Románia elvi alapon ellenezte a bevándorlási kvótákat, és az Európai Unióban ezért nem szokás megharagudni. Hozzátette azonban, hogy az ellenvélemény megfogalmazása nem jelenti azt, hogy az immár megszavazott kvótarendszert Románia nem tartja be.

"Szolidáris módon részt akarunk venni ebben az európai erőfeszítésben, hogy megmutassuk: lehet számítani Romániára" - fogalmazott a külügyminiszter.

mti