A párt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál keres jogorvoslatot. Csomortányi István, a párt Bihar megyei szervezetének elnöke szerdai sajtótájékoztatóján azt kifogásolta, hogy a prefektusi hivatal keretében működő bizottság kedvezőtlenül véleményezte azt a javaslatot, hogy nevezzék el a városalapító Szent Lászlóról a Nagyvárad belvárosában álló Körös-hidat.

A véleményezés nem kötelező érvényű, ezt a város önkormányzata felülbírálhatja. Az EMNP elsősorban az indoklást tartotta elfogadhatatlannak, mely szerint "zavarná a román nemzeti egységet", ha egy magyar király nevét viselné a híd.

Csomortányi István arra emlékeztetett, hogy a nagyváradi magyarság azért indított aláírásgyűjtést, hogy állítsanak szobrot a város főterén a városalapító királynak. Már az is egy kompromisszumos elképzelés volt, hogy Szent László szobrának a megújuló várban keressenek helyet, és a szobor helyett a főtér melletti híd kapja a király nevét.

Csomortányi azt is bejelentette, pert indítanak a polgármesteri hivatal ellen a többnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének az elmulasztása miatt. Az erre vonatkozó kéréseket ugyanis sorozatosan elutasította a városvezetés.

Nagyváradon azt követően újult ki a román-magyar vita a szimbólumokról, hogy elkezdődött a város főterének teljes felújítása. A város magyar közössége kezdeményezte, hogy az átalakított főtéren álljon ismét Szent László szobra. A téren az idők során a király több szobra is állt. A legutóbbit - a 19. század végén felállított egész alakos bronz szobrot - 1923-ban távolították el a városközpontból, és vitték a római katolikus székesegyház elé, a püspökség telkére. A római katolikus egyház fogadta be a király kisméretű barokk kőszobrát is, mely korábban díszítette a város főterét.

Böcskei László püspök azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy a kevésbé impozáns kőszobor kerüljön a főtérre, a városvezetés azonban ezt is elutasította.

A 183 ezer lakosú Nagyváradon a magyarok a lakosság 24,5 százalékát teszik ki.

mti