Mindkét tervezetet tavaly terjesztette a parlament elé a magyarellenes állásfoglalásairól elhíresült Bogdan Diaconu független képviselő, aki akkor még a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) tagja volt.

Klárik László, az RMDSZ szenátora elmondta: a két tervezet esetében a képviselőházé a döntő szó, újdonság, hogy ilyen "kényes" tervezeteket a szenátus egyáltalán megvitat. A szenátor arra utalt, hogy mivel a kétkamarás parlamentben mindig a második házé a döntő szó, az elsőben gyakran napirendre sem tűzik a vitát, hanem "hallgatólagosan elfogadottnak" nyilvánítják azokat a tervezeteket, amelyeknél lejár a döntéshozatalra megszabott határidő.

Az RMDSZ szenátora biztatónak értékelte azt is, hogy a felsőház nagy szavazattöbbséggel elutasította az egyértelműen magyarellenes tervezeteket: a 112 jelenlévő szenátorból 110-es voksoltak Diaconu törvényjavaslatai ellen. Klárik László úgy vélte, a "normalitás fele hajlik" a parlament viszonyulása, hiszen a szólásszabadságot korlátozó, az autonómia hirdetőit börtönnel fenyegető kezdeményezésekről van szó.

„Egy demokratikus országban sem a szimbólumaink használatának, sem a szabad véleménynyilvánításnak a jogát, sem identitásunk kifejezésének eszközeit nem vehetik el tőlünk" - fogalmazott Klárik László.

A Diaconu egyik tervezete a területi autonómia és "mindenféle szakadár törekvés" betiltásáról szól. A tervezet szerint tilos lenne ezeket az eszméket gyűléseken, rendezvényeken, vitákon, politikai, vagy civil kezdeményezések révén népszerűsíteni, a tiltást megszegő magánszemélyeket pedig a törvény egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtaná, az ellene vétő szervezeteket pedig feloszlatná.

A másik tervezet az "etnikai zászlókat tiltaná be, de - az RMDSZ szenátora szerint - a tervezet nem tisztázza, mit ért etnikai zászló alatt.

Bogdan Diaconu tavaly kilépett a PSD-ből az RMDSZ akkori kormányzati jelenléte elleni tiltakozásul. A képviselő később bejelentette: Egyesült Románia Párt néven új pártot alapít.

mti