Az alkotmánysértőnek minősített cikkely arról is rendelkezett, hogy az aláírásoknak az ország 41 megyéje közül legalább 18-ból és a fővárosból kell származniuk és megyénként legalább 700 támogatóra van szükség.

Az alkotmányossági óvást az úgynevezett Romániai Kalózpárt alapítói intézték a taláros testülethez.

Az alkotmánybíróság szavazattöbbséggel döntött úgy, hogy a pártalapítást nehezítő rendelkezések sértik az alaptörvény 40. szakaszában szabályozott egyesülési jogot.

A párttörvény szigorú előírásait egyes román civil szervezetek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) szemben alternatívát kínáló magyar politikai alakulatok is bírálták. Mivel Erdélyben és a Bánság romániai részén csak 16 megye található, a 2000-es években alakult Magyar Polgári Pártnak (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppártnak (EMNP) nehezen sikerült összegyűjteni a szükséges aláírásokat a Kárpátokon túli területeken és Bukarestben, ahol alig élnek magyarok.

A törvény hatályba lépése (2003) előtt alakult pártokat nem kellett az új feltételeknek megfelelően ismét bejegyezni.

Az alkotmánybíróság akkor hozott a kérdésben - kötelező érvényű - döntést, amikor a törvényhozók már kényszer nélkül is a pártbejegyzés korlátozásainak megszüntetését tervezték. A választási reformcsomagot előkészítő parlamenti különbizottság a héten nagy szavazattöbbséggel elfogadta azt a javaslatot, hogy akár három ember is pártot jegyezhessen be Romániában.

A parlamenti különbizottság egy új választási rendszer bevezetése, illetve a pártbejegyzés megkönnyítése és a pártfinanszírozás szigorítása érdekében dolgoz ki törvénycsomagot, amelyet a tervek szerint a tavaszi ülésszak végéig fog elfogadni a parlament.

mti