A magyar Nemzetpolitikai Kutatóintézet keddi elemzésében kitértek arra is: bár Johannis győzelme váratlan, de ez nem jelenti azt, hogy a román kormány politikájában bármilyen változás állna be.

A kutatóintézet összegzése szerint Klaus Johannis nemcsak az erdélyi megyékben tudta legyőzni Victor Pontát, emellett olyan nagyobb városokban is első helyen tudott végezni, ahol a megyében egyébként riválisa kapott több szavazatot.

A részvételi arány megyei eloszlása is különbözött az első forduló vonatkozó adataitól: az erdélyi megyék egy része a legnagyobb részvételi aránnyal büszkélkedő megyék között helyezkedett el, míg Moldvában nem volt akkora növekedés az első fordulóhoz képest.

Az új államfő országosan Hargita megyében győzött a legnagyobb arányban 79,78 százalékkal, de Kovászna megye sem maradt el sokkal ettől, ott a szavazók 77,95 százaléka Johannisra szavazott.

A két megye ugyanakkor sereghajtó a részvétel tekintetében: Hargita 47,83-al és Kovászna 49,85 százalékkal foglalja el az utolsó két helyet. Ezzel együtt itt is növekedett a részvételi arány az első fordulóhoz képest annak ellenére, hogy nem volt magyar jelölt, az RMDSZ pedig nem végzett direkt mozgósítást a választók körében.

Összességében elmondható, hogy Klaus Johannis váratlanul győzte le Victor Pontát és lett Románia elnöke, ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Románia kormányának politikájában bármilyen változás állna be, hiszen az ország miniszterelnöke így Victor Ponta maradt - jegyezték meg.

Kitértek arra is: távlatilag elképzelhető a parlamenti többség megváltozása a parlamenti választások előtt, Johannis politikai kötődései azonban nem annyira egyértelműek, mint elődjéé voltak: a volt nagyszebeni polgármester csupán néhány éve szállt be az országos politikába, ezért akár az őt elnöki székbe segítő alakulatoktól is függetlenítheti magát a jövőben.

A kutatóintézet kiemelte: az elsőfordulós magyar eredmények kapcsán elmondható, hogy Kelemen Hunor, RMDSZ-elnök fölényesen győzött a Szilágyi Zsolt, Erdélyi Magyar Néppárt elnökével való összehasonlításban, a magyar jelöltekre leadott voksok 86,11 százalékát szerezte meg, míg Szilágyi Zsolt a 13,88 százalékát.

Ugyanakkor az öt évvel ezelőtti államfőválasztás eredményeivel összehasonlítva látszik, hogy a magyar jelöltek 10 109 szavazattal többet szereztek, mint 2009-ben, az RMDSZ jelöltjének mostani teljesítménye azonban 43 037 szavazattal maradt el az akkori eredménytől.

Az erdélyi megyék részvételi aránya ezúttal is elmaradt az országos átlagtól, szociológusok becslése szerint a magyar részvétel még ehhez képest is alacsonyabb volt: ez 8,5 százalékkal alacsonyabb mozgósítottságot jelent a magyarok körében a többségiekhez viszonyítva.

Ennek oka kettős: egyrészt a magyarok érezték, hogy ennek a választásnak számukra kisebb a tétje, nem volt közvetlen mozgósító ereje a voksolásnak, másrészt – főként Székelyföldön kívül – sok magyar nemzetiségű választópolgár adta már az első körben szavazatát az egyik esélyes jelöltre, vélhetően Klaus Johannisra. Becslések szerint az esélyes, azaz nem magyar jelöltekre szavazó magyar választók aránya akár a 25 százalékot is elérhette ezen a választáson.

Klaus Johannis, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, a jobbközép Keresztény-liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Nagyszeben szász polgármestere nyerte az elnökválasztást szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben - derült ki hétfőn a szavazatok 99 százalékának megszámlálása után.

Az országos választási iroda által közölt részeredmények szerint Johannis az addig összesített voksok 54,50, Ponta pedig 45,49 százalékát szerezte meg.

mti