Elsőként Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kérte felvételét a szavazólapra: a közvélemény-kutatások szerint neki van a legnagyobb esélye, hogy Románia következő elnöke legyen. Traian Băsescu jelenlegi államfő második mandátuma december 21-én jár le.

A jobboldali jelöltek közül a Keresztény-liberális Szövetség (ACL) színeiben induló Klaus Johannis liberális (PNL) pártelnöknek van a legnagyobb esélye - Ponta mellett - bekerülni a második fordulóba: a jelöltek közül számára gyűjtötték a legtöbb (2,2 millió) támogató aláírást.

A felmérések szerint Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök támogatottsága is közelíti a tíz százalékot: ő azoknak a liberálisoknak a jelöltje, akik nem követték az ellenzékbe vonuló és a jobbközéppel szövetkező PNL-t, hanem kitartottak a baloldali kormány mellett.

Az elnökjelöltek között két nő van: Elena Udrea, a Traian Băsescu támogatását élvező Népi Mozgalom Párt (PMP) vezetője, és a függetlenként induló Monica Macovei európai parlamenti képviselő, volt igazságügy-miniszter. Mindketten az elkötelezett jobboldali választók voksaira számítanak.

Első ízben fordul elő, hogy két magyar jelölt is összegyűjtötte az induláshoz szükséges kétszázezer aláírást: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) államfőjelöltje.

Az utolsó napon felbukkant meglepetésjelölt Teodor Meleșcanu, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) éléről mondott le, hogy indulhasson az elnökválasztáson. A korábbi liberális politikust a média a jobboldal "tartalékjelöltjének" tekinti, arra az esetre, ha az igazságszolgáltatás megakadályozná az összeférhetetlenséggel vádolt Johannis részvételét az elnökválasztáson.

Újra szerencsét próbál az elnökválasztáson több - immár hanyatló népszerűségű - populista politikus, így Gheorghe Funar (független), Corneliu Vadim Tudor (Nagy Románia Párt) és Dan Diaconescu (Dan Diaconescu Néppárt). A listát Constantin Rotaru, a Szocialista Alternatíva, William Brânza, az Román Ökológus Párt, és Mirel Amaritei, a Prodemo Párt jelöltje egészíti ki.

A központi választási irodának 48 órán belül kell határoznia, hogy a leadott iratok megfelelnek-e a törvényes feltételeknek, a jelöltek ellen azt követően 24 órán belül lehet óvást emelni az alkotmánybíróságon.

A szavazólapra felkerülő államfőjelöltek, illetve a választási jelek listája az óvások elbírálása után, szeptember 28-án válik véglegessé.

Az elnökválasztás első fordulóját november másodikán rendezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének (több mint 9 millió polgárnak) a támogatását, az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a november 16-án tartandó második fordulóban.

A megválasztott elnök december 22-én kezdi meg ötéves mandátumát.

mti