Kedden dől el az ország sorsa?
MEGOSZTÓ
Tweet
Mindig is tűzoltó szerettél volna lenni?
Most teljesülhet az álmod, ha követed ezeket a...Hegyi túrázók, figyelem!
A magas hegyekben hó és fagy várható a hétvégén.Bombahír az egyik Wizzair-gépen
Kényszerleszállást hajtottak végre a bukaresti...Öt lehetséges forgatókönyv van, megvizsgáltuk mindet.
ÍRTA: SZASZA
Hosszas huzavona után kedden, augusztus 21-én kell döntést hoznia Románia Alkotmánybíróságának, hogy érvényes volt-e a július 29-én megtartott, Traian Băsescu államelnök leváltását célzó népszavazás. Csak látszólag igen vagy nem a válasz, valójában legalább öt forgatókönyv elképzelhető.
1. Érvényes lesz a referendum
A belügyminisztérium elküldte az Alkotmánybíróságnak a választói névjegyzéket, amihez részletes és bonyolult útmutatót csatolt arra nézve, hány nevet és miért kellene kihúzni a listákról. A taláros testület ez alapján akár érvényesnek is nyilváníthatja a július 29-i népszavazást annak ellenére, hogy azon a jelenlét nem érte el a szükséges 50 százalék plusz egy szavazót a választói névjegyzék akkori állapota szerint.
A döntés következményeként Traian Băsescunak távoznia kellene az államelnöki székből, és legtöbb 90 napon belül új elnökválasztást kellene kiírni.
2. Érvénytelen lesz a referendum
Az Alkotmánybíróság azt is megállapíthatja, hogy nem volt érvényes a népszavazás, aminek következtében Traian Băsescu visszatérhet hivatalába, a Cotroceni palotába. Ebben az esetben a jelenleg kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) és Băsescu között dúló politikai csatározás szinte biztosan folytatódik a következő elnökválasztásig, ami 2014-ben esedékes.
Egyébként úgy Traian Băsescu, mint Victor Ponta felvetette egy esetleges együttműködés lehetőségét, bár mindketten több feltételt is támasztottak, és fenntartásokkal kezelték a kérdést. Ha mégis együttélésre kényszerülnek, Victor Ponta azt ígérte, nagyjából levegőnek fogja tekinteni Băsescut, aki várhatóan ezt nem hagyja annyiban, hanem további alkotmányos válságokat robbant ki, hogy illusztrálja velük a román alkotmányos berendezkedés tarthatatlanságát és az USL eddig is demonstrált hozzánemértését.
Ha érvénytelennek is nyilvánítják a népszavazást, az USL megnehezítheti Băsescu visszatértét azzal, hogy későn hívja össze a parlamentet, hogy határozatba foglalja az Alkotmánybíróság döntését. Ezzel meghosszabbítja Crin Antonescu ideiglenes államelnök mandátumát.
Egy másik taktikát alkalmazva a kormánytöbbség újból kezdeményezheti Băsescu leváltását, majd ezt ismét népszavazásra bocsáthatja. Ezt a forgatókönyvet a parlamenti kapcsolatokért felelős miniszter, Dan Şova említette, bár fenntartásokkal.
3. Az alkotmánybírák időhúzásra játszanak
Elképzelhető, hogy az alkotmánybírák most sem tudnak közös nevezőre jutni, és ismét elnapolják a döntést, esetleg újabb dokumentumokat kérnek be. Ezt az időhúzást viszont csak nyögvenyelősen lennének képesek indokolni. Ebben az esetben Crin Antonescu ideiglenes, Traian Băsescu felfüggesztett államfő marad.
Maradna továbbá a piaci bizonytalanság, a lej tovább zuhanna, a politikai válság elhúzódását nemcsak a tanévkezdő szülők éreznék a pénztárcájukon. Mivel lassan kifutnak a hazai szezongyümölcsök, és az aszály is hamarosan érezteti hatását, a gáz mellett az élelmiszerek is meredek drágulásnak indulnak, amit mindkét fél (az USL és Băsescu) a másikra fog kenni.
4. Kétértelmű lesz a döntés
Sokan arra számítanak, hogy az Alkotmánybíróság kétértelmű, többféle értelmezésnek helyet adó döntést hoz, vagy 5:4 arányban szavaz a minimum szükséges 6:3 helyett, így a parlamentre marad a kérdés tisztázása.
Ilyen feltételek mellett, mivel az USL többségben kormányoz, szinte biztosra vehető, hogy a döntés végső következménye Traian Băsescu leváltása lesz. Annak viszont, hogy az Alkotmánybíróság helyett a parlament döntsön, semmi esélye sincs, állítják jogász végzettségű honatyák.
5. Külföld dönti el a hatalmi harcot
Ez talán a legkevésbé valószínű forgatókönyv, de van rá esély. A PDL-s Cristian Preda szerint amennyiben az Alkotmánybíróság 5:4 arányban szavaz, és ezt a döntést nem ismerik el az érintett felek, külső döntéshozót hívnak segítségül, ami ebben az esetben a Velencei Bizottság lehet. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szervének határozata kedvezőtlen lehet az USL számára.
„Philip H. Gordon, Hillary Clinton titkára már több bukaresti látogatásán is elmondta, hogy külső segítség kérése esetén a Velencei Bizottság lehet a döntéshozó harmadik fél. Nagyon valószínű, hogy a Velencei Bizottság tapasztalata és az a segítség, amit a román Alkotmánybíróságnak nyújthat, már több találkozón is szóba került Gordon és Băsescu, Ponta, valamint Antonescu között. Az ideiglenes államfő péntek esti nyilatkozatai azonban azt sugallják, hogy ő egyáltalán nem ért egyet az amerikai küldöttel a referendum kérdésében" ‒ nyilatkozta Preda.
A PDL politikusa szerint amennyiben valóban konzultálnak a Velencei Bizottsággal, úgy ennek az eredménye kedvezőtlen lehet Antonescu számára.
„Más európai Alkotmánybíróságok korábbi eseteit figyelembe véve nagyon valószínű, hogy a Velencei Bizottság egy 5:4 arányban meghozott, a népszavazást érvénytelenítő döntést legitimnek tartson" – mérlegelt Preda. Ha a talárosok külső döntőbíróhoz kénytelenek fordulni, az további presztízsveszteséget okoz nekik és az országnak egyaránt.
A realitatea.net nyomán