A Három Hegy Ifjúsági Egyesület fiataljai úgy döntöttek tesznek azért, hogy megmaradjanak a három falu iskolái, sőt, a gyerekek közösségi szerepet vállalva tanuljanak, legyenek aktívak, egyszóval virgoncok.

Virgonc tallérokkal buzdítják tanulásra, templomba járásra, és egyáltalán közösségi projekteken való részvételre az általános iskolásokat Bétában, Dobóban és Vágásban.

Az elképzelés roppant egyszerű: tanulásért, templomba járásért, közösségi programokon való részvételért jár a virgonc tallér, amiket egy füzetben hétvégén összegeznek, a tanév végén pedig egy vásáron lehet ajándékokra váltani a fizetőeszközt.

A fiatalok malacot, bárányt, könyveket, sportszereket, virgoncos pólót, sapkát, társasjátékot, adathordozót ígértek az iskolásoknak – ezeket lehet majd tallérral kiváltani, attól függően, hogy ki mennyit gyűjtött.

Napsütéses déli órában érkeztünk meg a bétai általános iskolába. A gyerekek egy része az udvaron csúszdázott, tanítónőjük az épületbe irányított, itt találjuk a tallérgyűjtő kisiskolásokat, akik nagy „jó napot kívánunk"-kal köszöntöttek. A takaros osztályban az olvasási gyakorlatot szakították félbe, érkezésünkkel.

„Hetente számoljuk és írjuk be a tallérokat a füzetbe" – meséli Szabó Benedek Emese a bétai általános iskola tanítónője, aki összevont osztályban előkészítősöket, második és harmadikosokat oktat egyszerre. Elsősök most nincsenek, tavaly nem indult előkészítő osztály, így idén nem volt első osztály. A negyedikesek Bögözben járnak, mert túl sok lenne egyszerre egy tanítónak ennyi gyerek.

A begyűjtött és a spéci füzetbe ragasztott tallérokat egyébként aláírja a pap bácsi, a tanító néni, de virgonc tallért a Három Hegy Ifjúsági Egyesülettől is kaphatnak. Legutóbb például takarításra kaptak tallérokat a kisgyerekek. Sokat elárul a kezdeményezés népszerűségéről, hogy egyetlen diák sem hiányzott a falutakarításról.

„Lelkesedtek. Olyan gyerekek is vannak az osztályban, akik családjában a mindennapi kenyér előteremtése is nehézséget okoz. Mikor hallották, hogy a tallérokat ajándéktárgyakra, vagy állatokra lehet költeni, akkor nagyon lelkesedtek" – magyarázza Emese.

Megoszlik a tárgyak, állatok népszerűsége, van, aki adathordozót, más kismalacot, vagy biciklit venne a virgonc tallérokkal.

Egyelőre nem tudják, hogy hány tallérért lehet majd kiváltani a hőn áhított ajándékot, azt viszont igen, hogyan lehet hozzájutni a fizetőeszközhöz: az elégséges osztályzat két tallért, a jó hármat, a nagyon jó négyet jelent, az elégtelenért egy sem jár. Ha jól teljesítenek egész héten, akkor kaphatnak további hármat pénteken.

„Mindenkinek százat adna az ember, de valamilyen módon kellett dönteni" – teszi hozzá nevetve a tanító néni.

Utunk Vágásra vezet tovább, ahol nemcsak a Márton Áron Általános Iskolát látogattuk meg, hanem a papi lakot is, ugyanis a kezdeményezést Jakab Lajos katolikus pap is felkarolta.

„Megérezzük azt, hogy vannak gyerekek, akik nem ebbe a három faluba járnak iskolába, hanem a városba viszik őket, de rajtuk meg is látszik, hogy nem tudnak úgy beilleszkedni az itteni közösségbe. Ezért is jó, ha így motiválják a gyerekeket, hogy ide járjanak iskolába. Természetesen az iskolánk megmentése is célunk" – fogalmaz a katolikus pap.

Mint mondja, a gyerekek izgalommal érkeznek a templomba, íratják alá a tallérokat. A szülők is örvendnek, hogy a gyerekek közösséggé fejlődnek.

Arról is megkérdeztük a vágási papot, hogy mit gondol a levásárolandó ajándékokról, Jakab Lajos azt válaszolta, hogy reméli a malac és bárány mellett a könyvekre is kaphatóak lesznek az iskolások.

Végül a projekt egyik ötletgazdáját, a Három Hegy Ifjúsági Egyesület oszlopos tagját faggattuk a kezdeményezésről. Gál Barna elmondta, az ötlet nem egészen az ő fejükből pattant ki. Egy magyarországi példán felbuzdulva próbálták meg a tallérokkal tanulásra ösztönözni a gyerekeket.

„Nem saját ötlet. András Lóránd, egyik barátom járt egy projekt kapcsán Magyarországon, ahol hátrányos helyzetű gyerekekről szóló kezdeményezést néztek meg. A lényeg az volt, hogy a cigányok nem jártak iskolába, de amikor bevezették a tallérokat, akkor azt tapasztalták, hogy többen eljártak az órákra, és a tanulmányi eredményük is javult. Nagyon tetszett ez a program, így belevágtunk" – magyarázta Barna.

Céljuk az volt, hogy a három falu iskoláit pozitívan diszkriminálják. Több éves probléma, hogy nincs elég gyermek az óvodában, iskolában, és a szülők nem értik meg, ha elviszik a gyermeket máshová, akkor egyszerűen megszűnnek az intézmények.

„Ha megszűnik az iskola, akkor nincsenek kulturális programok, megszűnik a kulturális élet is a faluban. Képzeld el azt az érzést, hogy ott laksz egy faluban, és be akarod íratni a gyereked óvodába, de nem tudod, így minden reggel buszra kell tedd és elküld, habár otthon is van iskola, csak nincs elég gyerek" – érvel Barna.

A projekt támogatói között a helyi vállalkozók, kereskedők mellett székelyudvarhelyi cégek is szerepelnek.

Bárány és malac például úgy került a tallérért felvásárolható áruk közé, hogy a helyi vállalkozóknál lobbizva kiderült: pénzt nem tudnak erre fordítani, így mindenki azzal járul hozzá a kezdeményezés sikeréhez, amivel tud. Van, aki malacot, van, aki bárányt ad.

A Három Hegy Ifjúsági Egyesület itt még nem áll le, további programokkal, kezdeményezésekkel próbálják fenntartani, sőt, jobbá tenni az iskolások, így a falu életét is. Következő lépésként szeptembertől elindítják a délutáni foglalkozót óvodásoknak.

„A szülők azt mondták, hogy azért viszik máshova, például Udvarhelyre a gyerekeiket, mert nincs délutáni program az itthoni óvodában. Szeretnénk berendezni egy termet, ahol délutáni foglalkozást szervezünk, ha három gyermek lesz, akkor is" – indokolja bétai fiatal.

A falvak közösségét újra összekovácsoló program sikere, egyelőre jó úton halad. A kisiskolásoknak a tanuláshoz és a közösség érdekében végzett munkának új lelkesedést adott. A gyerekek sikere a szülők boldogsága is, így a kezdeményezés mindenképp a falvak színfoltja lesz.