Popdalok jazzköntösben
MEGOSZTÓ
Tweet
Van programod hétvégére?
Október utolsó hetében két hangversenyt is szervez a...Zenész gyerekek versenyeznek Udvarhelyen
Október 19-ig lehet jelentkezni az iskolás gyerekeknek...Ha koncert és gitár, akkor csütörtököt mondunk
Pély Barna érkezik, egy szál gitárral mutatja meg, hogy...Fotók: Csedő Attila
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Természetesen a saját stílusukra átdolgozva, s néha közösen a helyet teljesen megtöltő érdeklődőkkel, hiszen már a koncert indításakor volt egy közös hanggyakorlat a zenekarral, megalapozva az este jó hangulatát. Dontvörribíhepi, indulhatott a kétórás zenemóka.
James Brown és Miles Davis egy-egy szerzeményét vegyítették össze Sárikék kezdődalként, jól megfűszerezve a saját dolgaikkal, így lett a Sex Machine-ből és a So What-ból egy darab. Egy nagyon jó darab, s így volt ez a következőkkel is, hiszen akár a Beatles Can't Buy Me Love-ját, akár Amy Winehouse Rehab-jét, akár Peter Gabriel Don't Give Up-ját vesszük, szenzációs jazzköntöst adott rá Sárik Péter zongorista, valamint triójának két másik tagja, Frey György basszusgitáros és Berdisz Tamás dobos.
Nemcsak popzene (habár inkább az, még a Massive Attack egyik legismertebb dalának, a Teardrop-nak is elhangzott a feldolgozása), hanem klasszikus is vegyült bele, hiszen Bartók Béla Allegro Barbarójának vagy Mozart Lacrimosájának is lejött a fő motívuma.
A második félidőben Péter vezérletével megejtettük a közös éneklést is – aki nem tudta kívülről az Örömóda magyar szövegét, az most megtanulhatta, hiszen kis papírszeleteken minden asztalon megtalálható volt. Azelőtt még elhangzott a Hotel California is az Eaglestől, utána pedig olyan – szintén mára klasszikus pop-rockdalokká nemesült, illetve slágerekké vált szerzemények, mint a The Winner Takes it All (Abba) vagy Don't Stop Me Now (Queen).
Egytől egyik tökéletes kivitelezésben, s valami olyan virtuozitással előadva, hogy még azoknak is leesett az álla, akik nem a koncertért ültek be a G.-be. A pop-rockzene különböző korszakaiból kaptunk egy igen jóféle válogatást, de az egészet a Sárik-csapat sajátos stílusa is áthatotta.
Aztán, amikor a ráadás ráadásának a ráadása is elhangzott, jöhetett a CD-k megvásárlása és dedikálása – fogyott jól, ne mondja nekem senki, hogy manapság senki nem vesz lemezt, mert ez nem igaz. Ha valaki nem srófolja a csillagokig az árát és kitűnő muzsika van rajta, akkor akad vevő is rá, nem is kevés. Mint a Jazzkívánságműsor esetében.
A koncertek szezonja még csak most kezdődik a G. Caféban – szombaton újabb kitűnő magyar jazz-csapatot, a Grencsó Kvartettet hallgathatjuk meg.