Az évad ötödik és egyben utolsó előadásával lép színre, április 20-án, pénteken 19 órától az Udvarhely Táncműhely.

Uray Udvarhelyen: másodszor, de először

A nemrég koreográfusi érdemeiért EMKE-díjjal kitüntetett Uray Péter, a sepsiszentgyörgyi M Stúdió Mozgásszínház művészeti vezetője először dolgozik együtt a Táncműhellyel, de nem először rendez Székelyudvarhelyen. 2007-ben a Tomcsa Sándor Színházban vitte színre sikerrel az Álmatlanság című darabot. Uray, akárcsak alkotótársai - Márton Imola dramaturg, György Eszter díszlet- és jelmeztervező, Cári Tibor zeneszerző - azt remélik, hogy Shakespeare Vízkeresztjének mozgásba komponálásával ezúttal is sikerül egy órán át éberen tartani a közönség figyelmét.

Annál is inkább, mert a rendező megfogalmazásában az „igényesen képzett, több technikában gyakorlott" , meglepően nagy munkabírású tánckar nagyszerűen kiállta a  rövidre szabott intenzív próbafolyamatot, és az urays rendezői koncepció által támasztott speciális követelményeket is teljesítette.

Játék színészekkel, táncosokkal

Amit akartok... avagy előjáték a Vízkereszthez – mozgásszínházi adaptáció W. Shakespeare műve nyomán. Az új előadás jól sikerült plakátján olvasható cím már sejteti, hogy a nagyérdemű új és nem megszokott tálalásban kapja a klasszikus shakespeare-i művet.
 

Szavak nélküli, csupán a testbeszéddel elmesélt „játék a szerelemről" történetté lényegült a színmű Uray verziójában, és ez nem könnyű feladatot rótt az előadókra.

„A táncosnak színészként is kell működnie, ezen belül mozgásszínészként, ami azt jelenti, hogy arra nincs lehetősége, hogy egy szövegen keresztül közvetítse, mit gondol a másikról.. Ezt a mozgáson kívül a mimikájával, a belső érzeteivel, a jelenlétével tudja érzékeltetni"- mondta Uray, sajátos munkamódszeréről. 

"Megtanítom, amiről azt gondolom, hogy az előadás mozgásanyagát jelenti, utána a saját helyzeteiket ők tervezik meg. Ezt alakítom, ha nem felel meg, visszadobom, újat kérek, egészen addig, amíg megkapja azt a formát, amiből pontosan lehet érezni, hogy miről szól, mi történik benne, és mit érez a szereplő. Ez lényegesen nehezebb, mint amikor valakinek betanítanak egy koreográfiát és azt kell interpretálnia" - foglalta össze rendezői rendszerét a koreográfus - rendező. Véleménye szerint a  rövid próbaidő nem volt gát, katalizálta, intenzívebbé, folyamatosabbá is tette az alkotást.

Előjáték, amit akartak

„Az előjáték tulajdonképpen egy műfaji megjelölés is, ami ebben az esetben olyan, mint az operában a nyitány" – magyarázta az előadás címében szereplő rendhagyó kifejezést.

„A Vízkeresztnek a viszonyrendszerét használjuk, de a történetet is, ám élünk azzal a szabadsággal, hogy nem dokumentáljuk tételről - tételre a művet. Amire kísérletet tettünk: egy szabad, a darab hangulatát és atmoszféráját tükröző mozgásszínházi előadást tárjunk a nézők elé. Izgalmas feladat ez, mert a mozgásszínház egy érzéki és nagyon koncentrált műfaj. Egy prózai előadásban dialógus van. A mozgásszínházban a szöveg tartalmát némajátékkal nem lehet megmutatni, mert ez nem egy színpadi jelenség. Az én feladatom megkeresni azt, hogy abban a jelenetben mi játszódik le a szereplőkben. Megkeresni azt a helyzetet, amikor a szereplők nem szólalnak meg, de nem némák. Azt a szituációt, amikor az ember nem is tudna megszólalni, amikor a történés intellektuálisan ugyanazt jelenti, mint a szöveg."

Shakespeare, a kortárs

„Az én előadásaim általában sötét és drámai vérfürdős előadások. Ez a mostani tulajdonképpen a Vízkereszt, vagy amit akartok darab egyedi újraolvasata mozgásszínházi nyelven. Egy nagyon szép, nagyon könnyű, több szálon futó szerelmi történet, de a könnyedség nem jelenti, hogy nincsenek benne mélységek és fájdalmak – fogalmazta meg az előadás ma is időszerű témáját és hangulatát Uray.

A már több Shakespeare művet mozgásszínházi produkcióvá adaptáló koreográfus-rendező szerint Shakespeare modernsége kétségbevonhatatlan, hiszen műveiben „messze pontosabban fogalmaz, mint bármely kortárs szerző."

Alkotni – sebtében, de könnyedén

Uray profi csapatot verbuvált: nem először dolgozik együtt György Eszterrel, a darab jelmeztervezőjével, de első alkalommal Cári Tibor zeneszerzővel, illetve a még pályakezdőnek számító Márton Imola dramaturggal.

A társalkotók az idő rövidségét fájlalták, de az Urayval és az Udvarhely Táncműhellyel való együttműködést tanulságosnak,  a feladatot pedig izgalmas kihívásnak nevezték.

"A verbális színháztól eltérően, ahol a szövegformálás jelenti a feladatot, itt a mozgáselemeket kellett úgy összerakni, hogy azok szépen íveljenek, és mindvégig izgalmassá tegyék az előadást" – fejtegette Márton Imola, dramaturg.

A könnyed, világos, légies nyári tengerparti hangulatot finoman, mégis egyértelműen belopni a történésbe, ezáltal olyan életteret komponálni, ami visszaadja a darabban megfogalmazott, ma is korszerű shakespeare-i reneszánsz érzést – vázolta röviden György Eszter, a produkció díszlet- és jelmezvilágát. Ezzel a hangulattal harmonizál székelyudvarhelyi származású Cári Tibor által komponált zene.

Az előadás előtt nehéz megjósolni, hogy miként fogadja (be) az udvarhelyi közönség az egyórás, stúdiótérben játszódó produkciót, mint ahogy azt sem, hogy sikert vagy bukást hoz-e a bemutató? Akárcsak az alkotók, mi is a már teltházas premier diadalának drukkolunk.

Az előadást legközelebb hónap végén, április 30-án láthatja ismét a közönség.

Amit akartok... avagy előjáték a Vízkereszthez

Előadják: Albert Éva, Boros Béla, Gáll Kata, Györfi Csaba, Mezei Gabriella m.v., Oláh Hilda, Osvtáh Ildikó, Pál Levente, Ruszuly Ervin m.v., Szűcs-Olcsváry Gellért m.v.