Tarantino-íze van az új magyar film fekete humorának
MEGOSZTÓ
Tweet
Újabb csemege a moziban
Erre jó, ha ráharapsz. A Budapest Noirt vetítik a...A gyerek szavazata is számít
Ingyenes rajzfilmes gyerekprogram a Városi Könyvtárban.Ennél jobb vasárnapi program nincs
Újra megnyílnak a mozi kapui, két vetítés is lesz....Megdöbbentő néha a három mentős hozzáállása
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Nem elszállt magyar művészfilm, nem is a mindenki által kajálható, csöpögős, giccses „pláza-közönségfilm", hanem valami olyan, amit már láttunk Quentin Taratntinónál és Guy Ritchie-nél, mégis érdekes és jó, mert nyakon van öntve egy rakás magyar (film)jellegzetességgel.
A sztori egyszerű, egy félig horvát, félig magyar Milán (Ötvös András) 1992-ben átvergődik a háborúból a magyar határon, ahol mentősnek áll két meglehetősen flúgos figura, Fék doktor (Rába Roland) és Kis Tamás (Keresztes Tamás) mellé.
A háttérből irányítják őket: a Zsótér Sándor által megformált figura kezében és egy kínai étteremben fut össze a hullabiznisz, amivel jó pénzt lehet keresni napról napra. Milán ebben lát esélyt arra, hogy Szarajevóban rekedt kedvesét áthozza (egy üres koporsóban) Magyarországra.
A dolog azonban bonyolódik, becsúsznak megmagyarázhatatlan dolgok, és a végkifejlet teljesen más lesz, mint amire a néző számít. Kétszer is rossz helyre megy egy szamurájkard (ez is Tarantinói motívum a Kill Bill óta), a sztori felborul, döntse el majd mindenki, hogy milyen irányba dőlnek a dominók, ha megnézte.
Az első nagyjátékfilmes Bodzsár Márk imádja Guy Ritchie-t, hiszen a Blöff vagy A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső érezhetően hatott rá, ugyanakkor Tarantino hatása is tagadhatatlan. Mégis vannak a filmben tipikusan magyar vonások, jelenetek, én például a Milán és a kedvese közötti telefonbeszélgetéseket láttam annak.
A Fék doktort alakító Rába Roland is hatalmasat alakít, a halálosztó orvos figurája úgy van megalkotva, hogy egyszerre kegyetlen és mégis rokonszenves.
Készültek hasonló, ám sokkal jobb magyar filmek az elmúlt tíz évben, az ilyen típusú alkotásokból a Kontrollnak vagy A nyomozónak a nyomába se érhet az Isteni műszak, de azért nézhető, sőt vicces, szórakoztató és borzongató. Tizenévesek számára lehet, hogy nem érdekfeszítő és imitt-amott ócskák vagy érthetetlenek a poénok, pedig még divat az akasztófahumor.
Annyira kevés film készül ma Magyarországon, hogy manapság annak is örvendeni kell, ha egyáltalán magyar filmet lát az ember. Vagy nem kéne örvendeni?