Nézd meg Csíkban Csontváryt!
MEGOSZTÓ
Tweet
Mit kotyog a magyar nemzet a világba?
Az 1956-os forradalom emlékünnepség-sorozata már...Lencsevégen maga az ember
Fotótárlat nyílik a kultúrházban, egy évtizednyi...Kézműves konferencia és kiállítás
Már csak egy napod maradt, hogy benézz a Bocskai Házba.Fotók: Gál Előd
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Május elején nyílt meg és augusztus 20-ig látogatható a Csíki Székely Múzeumban az egyik legismertebb és legkülönlegesebb magyar festő, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) életművének jelentős részéből kiállított tárlat.
A Magányos cédrus, a Római híd Mosztarban, az Öreg halász, a Keleti pályaudvar éjjel az életműnek olyan elemei, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne egy Csontváry-kiállítás. Sajnos a nagyobb méretű képei, a Taormina, a Baalbek, a Mária kútja, a Nagy Tarpatak a Tátrában, nem fértek be az egykori csíki vár ablakain vagy bejáratain, ezért nem kerülhettek kiállításra.
Negyvenhét Csontváry és egy Munkácsy-festmény kapott helyet a tárlaton – a Munkácsy Mihály által megfestett Vihar a pusztán azért, mert Csontváry arról merített ihletet első ismert kepéhez. A két festmény egymás mellett, a bejáratnál kapott helyet.
Van akkora szerencsénk, hogy Gyarmati Zsolt, a múzeum székelyudvarhelyi származású igazgatója kalauzol végig a termeken. Sokszor humorral fűszerezi mondandóját. Ez a nyolcadik nagy projektje a múzeumnak 2003 óta, amióta ő az igazgató.
Mint mondja, többek között azért esett a választásuk Csontváryra, mert Munkácsy után ez a legjobban hangzó név a magyar festészet történetében.
„Nagy kihívást jelentett azért, mert nehéz volt elhozni: hat gyűjteményből kölcsönöztünk, magán- és közgyűjteményekből és találtunk olyan partnereket, akikkel jó volt együtt dolgozni" – mondja az igazgató, hozzátéve, hogy Romániában soha nem volt Csontváry-kép kiállítva, a festő maga sem járt itt soha.
A gondolatok két évig érlelődtek, sok minden kellett ahhoz, hogy létrejöhessen a kiállítás. Ilyen volt például a bizalom, ami a Munkácsy-kiállítással már elkezdtek kiépíteni, ez folytatódott a múzeum többi nagy projektjével. Van infrastruktúra a múzeumban, van megfelelő tér, egy profi csapat, Gyarmati szerint Erdély egyik legjobban látszó kis múzeuma lett a csíki, de ehhez fel kellett nőni szakmailag, az ilyen és ehhez hasonló nagy projektek kitörési pontnak számítanak a csíki múzeum életében.
Vigyázunk a képekre és jól mutatjuk be azokat – hangsúlyozza Gyarmati, hozzátéve, hogy azért is szerveznek ilyen volumenű kiállításokat a Székelyföldre, mert az itteni művészetkedvelőnek házhoz hozzák a kultúrát. „A falvak népének is és a városi polgároknak is, mert nem tehetik meg, hogy ellátogassanak egymástól több száz kilométerre levő magyarországi nagy galériákba – nem beszélve arról, hogy több festményt nem is tudnának megnézni, mert raktáron van" – mondja Gyarmati.
Alapművek vannak a Csontváry-kiállításon, öt tematikus teremben lehet megtekinteni a képeket, a balkáni, itáliai, illetve közel-keleti képei külön termekben kaptak helyet, az impozáns Magányos cédrus egy egész falat elfoglal – Gyarmati elmondja azt is, hogy alig néhány centiméteren múlt az, hogy be tudták vinni a terembe, a múzeum egyik munkatársa lemodellezte a képet, előre kipróbálták a terembe való beszállítást.
A tárlat vezetése is szórakoztató, hiszen maga Csontváry is egy nagyon furcsa ember volt, s bizony vannak olyan képei ezen a kiállításon, amiket nem tud hova tenni az ember, például a Zrínyi kirohanása, amin a várkapitány nem az ő korának megfelelő ruhában, egy 19. századi kúria előtt jelenik meg szemben a törökökkel.
Ami a további terveket illeti, Gyarmati elmondja, hogy a magyar nemzeti szobrászat nagyon „izgatja", illetve egy párhuzamos Nagy Imre – Aba-Novák Vilmos közös kiállításban is gondolkodik – ezek még tervek, de az viszont biztos, hogy lesz egy első világháborús erdélyi festményekből álló tárlat 2017-ben. Nagyon intenzív kapcsolat van az erdélyi, székelyföldi múzeumok között, több vándorkiállítás van, amik közöttük „forognak" , ezekre is nagyobb hangsúlyt fektetnek majd.
A Csontváry-tárlat nagyon látogatott, eddig már több mint ötezren tekintették meg. Aki vonzódik a képzőművészet iránt vagy érdekli a művészettörténet, feltétlenül lépjen át „a hegyen", mert nagy élményben lehet része. Az augusztus 20-ig nyitva tartó kiállítás honlapján, illetve Facebook-oldalán további információkat is megtudhat a látogató, az ott közölt anyagok is kedvet csinálhatnak a látogatáshoz.