A csűrben ütött bé a baj
MEGOSZTÓ
Tweet
Mit kotyog a magyar nemzet a világba?
Az 1956-os forradalom emlékünnepség-sorozata már...Lencsevégen maga az ember
Fotótárlat nyílik a kultúrházban, egy évtizednyi...Kézműves konferencia és kiállítás
Már csak egy napod maradt, hogy benézz a Bocskai Házba.Miklós Zoltán szerint ebben a házban született Anna
ÍRTA: PÁL EDIT ÉVA
Nagymamánk lehetne, nagynénénk, a feleségünk, az anyánk. Talán mi magunk. Megélte a 20. század tragédiáit, sorsfordulóit csapatban és egyéniben egyaránt. Anna itt élt a Székelyföldön háborút és békét. Járt egyenes derékkal és szemlesütve. Férjhez ment, irodista lett. Megélte a gyermekvárás első pillanatait, az életadás lehetőségének elvesztését, a megesett lány szégyenét, a szolgaságot, a kommunizmust, a gazdaság elkobzását, a varroda csattogását, a kényelmes városi létet.
Fúrás-faragás hangja fogad a múzeumban, mindenki, aki él és mozog a legújabb, az idei legnagyobb szabású kiállításon dolgozik. A felügyelő néniktől a múzeumpedagógusokon át a könyvtárosig mindenki azon ügyködik, hogy zsákokba kerüljön a papírgabona, fel legyen seperve a ház eleje, hogy minden rendben legyen péntekre Anna házatáján.
Zsákba kerül a gabona. Roth András Lajos, a tudományos könyvtár munkatársa is besegít a költözésbe
Az emeleten tapasztott oldalú kis ház fogad, be lehet majd kukucskálni az ablakán, de egyelőre jól leplezik, hogy miként élt a 20. elején, már a román világban egy székely parasztcsalád. A föld is tapaszos, homokos lesz – mondja Miklós Zoltán, múzeumigazgató.
A szomszédos teremben, ahol nemrég vadállatok meresztették üvegszemüket a látogatóra, szénabálák magaslanak. Az „odorból" lehet letekinteni a csűr torkába, odalent erősen ropják már az Udvarhely Néptáncműhely táncosai. A táncban történik a baj Annával, aki többé nem járhat emelt fővel a falujában. Innentől kettéválik Anna életútja. Választhat: a bábaasszony közbenjárása után vagy a nagyvárosba megy szolgálni, vagy a szomszéd faluba férjhez egy kicsit suta, de gazdag vénlegényhez.
Padlóra vetített táncosok
A nagyvárost a magas belterű, díszes polgári ház, a másik életutat az anyóstól örökölt cifra kredenc, vaskályha és asztal jeleníti meg egy alacsony mennyezetű szobában. A szekér mellett gabonás zsákok gyűlnek. A falon címeres román zászló. Projekció, gyóntatópad, Maszelka-festmény, 80-as évek termeléséről szóló videó, nyomtatványok érkeznek sorra, hogy eligazítsanak a történelemmé váló közelmúlt eseményeiben és hangulatában.
Az életút a kommunizmusban fonódik újra össze, Anna a rendszer kiszolgálója, agitátora lesz. Beköltözik a városba, ahol keményen épül a szép, új világ, hogy a végén épp a szépség és újdonság varázsa nyomja össze egészen kicsire és lélektelenre az embert Baróti Hunor képzőművész, látványtervező irányításával.
Baróti Hunor a rácsok mögött tervezi a betont
– Szeretünk Hunorral dolgozni. Sokszor az utolsó pillanatban alakul ki a látványterv végső változata, de megéri, ez a kreatív látványvilág ára – magyarázza Miklós Zoltán az életút végén. 1989-ben ér véget Anna története, hogy meghal-e vagy sem, nem tudjuk meg. Csak azt, hogy ő már nem elégedetlenkedik, szeretne nyugodtan élni, és ha lehetne, mindent újra kezdeni.
Az állandó kiállításnak tervezett, de a múzeum székhelyének bizonytalan sorsa miatt vándorkiállítássá lett tárlatra másfél éve spórol a múzeum – mosolyog Miklós –, amikor Anna sorsának árát firtatjuk. A projekt teljes finanszírozását a Haáz Rezső Múzeum állja a város költségvetéséből. Bárhová is viszik, nem lesz olcsó mulatság felépíteni – teszi hozzá.
Bármennyibe kerül is, megéri: a fiatal néprajzkutatók által összeállított, újszerű megjelenítésű és tematikájú kiállítás már félkész állapotban is remek kikapcsolódási, ismeretszerzési lehetőségnek mutatkozik.
Anna sorsát néhány négyzetméteren követheted végig, miközben ő maga mesél az életéről Fincziski Andrea színművész hangján. Május 22-én, pénteken 6-tól december 31-ig a múzeumban.
A kiállítást rendezték:
Baróti Hunor - képzőművész, látványtervező
dr. Kinda István - néprajzos, muzeológus
dr. Kolumbán Zsuzsánna - történész, muzeológus
dr. Miklós Zoltán - néprajzos, múzeumvezető
dr. Salló Szilárd - néprajzos, tudományos szaktanácsadó
dr. Szőcs Levente - néprajzos, muzeológus
dr. Vajda András - néprajzos, tudományos kutató