Belecsöppentünk az ábrázolás művészetébe
MEGOSZTÓ
Tweet
Mit kotyog a magyar nemzet a világba?
Az 1956-os forradalom emlékünnepség-sorozata már...Lencsevégen maga az ember
Fotótárlat nyílik a kultúrházban, egy évtizednyi...Kézműves konferencia és kiállítás
Már csak egy napod maradt, hogy benézz a Bocskai Házba.Kaland a portrémetszetek világában. Fotó: Lörincz Csaba
ÍRTA: LÁZÁR EMESE
Portrék, metszők, metszetek címmel nyílt stúdió-kiállítás október 7-én, hétfőn délután a Haáz Rezső Múzeum földszinti kiállítóterében.
A két teremben kiállított, különböző századokból származó és más-más sokszorosító eljárással készült metszett portrékat a Tudományos Könyvtár 80 ezer kötetet számláló gyűjteményéből Róth András-Lajos történész, a könyvtár őre válogatta, azzal a céllal, hogy a látogatóknak egyfajta keresztmetszetet nyújtson az elmúlt századokban alkalmazott nyomdatechnikákról, ez vizuális élményt kínáljon.
A kiállítás régi szívügye a Tudományos Könyvtár kincseit 1990 óta felvigyázó Róthnak – hangzott el a megnyitón, amelyen Miklós Zoltán igazgató üdvözölte a megjelenteket, majd a történész mutatta be részletesen a látnivalókat.
A stúdió-tárlat ötletgazdájának, létrehívójának érdeme, hogy nem pusztán a kronológiát követő nyomdatechnikai bemutatót tárt a nagyközönség elé. A falakon található metszetek kinagyított másolatai, a tárlókban kiállított 16-19. századi eredeti kiadványok rengeteg szimbolikus és konkrét információt hordoznak és a művészi szinten kivitelezett metszetek vizuális élménye megmozgatja a fantáziát is.
Nem tévedünk el: a magyar és román nyelvű információs táblákon a legrégebbi képnyomó eljárástól (fametszés-xilográfia) kezdve a rézkarc-, réz-, acél- és linómetszésen át a 18. század végén Alois Senefelder által kidolgozott kőnyomatig részletes tájékoztatást kapunk az adott korokban leggyakrabban alkalmazott, úgymond divatos grafikai eljárásokról.
A hun vezérektől Beethovenig
Az első teremben Nádasdy Ferenc gróf 59 portrémetszetből álló, „Magyarország hatalmas és dicső királyainak emlékeztető koporsóépülete" kiadványának metszetei fogadják a nézelődőt. Az ismeretlen alkotó keze munkáját, tehetségét és magas szintű technikai tudását a hun és a magyar vezérek, Budától IV. Ferdinándig arcképcsarnoka dicséri.
Érdemes a tárlót is alaposan szemügyre venni. A más-más korból származó, egymás mellé helyezett portrémetszetek híven tükrözik azt, hogy az évszázadok alatt a sorozatos reprodukciók során miként módosultak, lettek részletekben, attribútumokban szegényesebbek az eredetiből inspirálódott képi ábrázolások – például Attila hun vezér portréja.
A kor neves személyiségét megörökítő metsző neve gyakran ismeretlen, de van portrémetszet, mint például a 16. századi I. és II. Zsigmond királyt ábrázoló, amelyen egy ma már megfejthetetlen, egy mívesen kidolgozott monogram utal a néhai mesterre. Érdemes megfigyelni a részletek gazdagságát, a központi portréról nem csak az ábrázolt személy jelleme, de az adott korszak építészetének stílus-és díszítéstörténeti jellemvonásai is leolvashatók.
Isac Newton, Schiller, Beethoven, Washington rézmetszéssel készült portréi – csupán néhányat említünk a második terem falán levő arcképcsarnokból. Megtaláljuk itt Galileo Galiei arcmását, Nicolae Alexandru Mavrocordat fanarióta uralkodónak a J. G. W. Wolffgang által műgonddal metszett portréját, a központi tárlóban elhelyezett nyitott könyvből pedig Mária Terézia néz ránk – portréját F. A Dame rajzolta és F. L. Schnitner metszette, de ugyanebben a teremben láthatjuk a 19. század leghíresebb osztrák litográfusnak az arcképét is.
Az év végéig látogatható Portrék, metszők, metszetek című kiállítást ajánljuk mindazok figyelmébe, akiket érdekel a könyvnyomtatás története és szívesen elkalandoznak a Gutenberg galaxisnak ebben a kincses szegmensében.