A 19. század vége, valamint a múlt századelő hangulatát idézi, és egyúttal nosztalgikus időutazásra is hívja a látogatókat a Haáz Rezső Múzeum Békebeli otthonok és polgári lakáskultúra a 19-20. század fordulóján című időszakos tárlata. A kultúrtörténeti kiállítás látványából a házigazdák, Miklós Zoltán igazgató és Geréb Ibolya közönségszervező jóvoltából kaptunk ízelítőt, még nyitás előtt.

Törékeny táncrend, zsolnai porcelán és monumentális nyoszolya

Az egykor szintén polgári család otthonában, ma kiállítótérként szolgáló három szobában berendezett ebédlőben, szalonban és hálószobában a legapróbb részletek is az egykori pompát idézik. A korabeli bútorkészítő mesterek keze nyomát és hozzáértését őrző, ónémet stílusú, masszív tölgyből, vagy más, nemes fából készült, minden apró részletében mívesen megmunkált, nehéz, de finom vonalú berakásokkal díszített sötét színű bútorokkal berendezett szobák a néhai tulajdonosaikról, életmódjukról, státuszukról is mesélnek.

Vajon ki volt, hogy hívták a hálószoba falán levő, megsárgult fotóról ránk tekintő ifjú hölgyet? Nem csak a mai lakáskultúrától, stílustól fényévekre álló, tekintélyt parancsoló berendezés nyűgözi le a látogatót, de az apró részletek, a szekrényeken elhelyezett használati tárgyak és a miliőhöz illő Spanyár-festmények is gyönyörködtetnek.

Érdemes ezeket a tárgyakat alaposan szemügyre venni, annál is inkább, mert bár a kiállítással együtt sok kiegészítő is érkezett, a bemutatott tárgyak zömét azok képezik, amelyeket a tárlat idejére székelyudvarhelyiek ajánlottak fel a múzeumnak.

Gidó Ibolya, az intézmény munkatársa maga is hozzájárult a látványhoz. A nagymamájától örökölte azt a hatdarabos, három mély és három lapos tányérból álló zsolnai porcelánkészletet, amelyet a látogatók is szemügyre vehetnek.

Ibolya néni hívta fel a figyelmünket a 15. századi talpas üvegpohárra és kedvencére, a vörös bársonyon elhelyezett miniatűr, ezüst női dohányzókészletre, valamint arra a törékeny táncrendre is, amelyet féltett családi ereklyeként őriz helybéli tulajdonosa.

Múlt ihlette jövőbeli tervek

A kuriózumnak számító bútorkiállításnak, amelyet a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum és a zabolai Csángó Néprajzi Múzeum közös szervezésében tavaly novemberben Kézdivásárhelyen láthatott a nagyközönség, Székelyudvarhely a második állomása, célja pedig kettős - mondta Miklós Zoltán.

Egyrészt feleleveníteni és bemutatni a látogatóknak azokat a több mint száz évvel ezelőtti lakásbelsőket, amelyekhez hasonlóban élt a székelyudvarhelyi polgárság is.

A kiállítás másik célja hogy adakozásra, a múzeum gyűjteményének gyarapítására szólítsa fel azokat az udvarhelyieket, akik a békebeli korból származó, ma már műtárgynak számító bútorokkal, használati tárgyakkal, lakástextíliákkal rendelkeznek.

A generációról generációra öröklődő, féltve őrzött lakberendezési tárgyak így nem csak megmaradnának az utókornak, megmenekülnének az elkallódástól, de egyúttal közkinccsé is válnának.

A múzeum távlati terve, hogy az összegyűjtött tárgyakból egy 19. század eleji polgári otthont rendezzen be egy, a Kossuth utcában levő ingatlanban - vetítette előre a „békebeli" jövőt az igazgató.

Nyitva az ajtó, tessék befáradni

A kiállításon bemutatott enteriőröknek a bevezetőben ecsetelt látványa, a felsorolás a teljesség igénye nélküli, csupán töredékes ráhangoló. Hiszen az időben visszavonhatatlanul eltűnt korszakot, az egykori élettel teli polgári otthonok látványát, hangulatát már csak egy ilyen, tematikus kiállításon átélhető hangulatát érdemes személyesen megtapasztalni.

Az augusztus 19-én megnyílt Békebeli otthonok kiállítás még rengeteg meglepetést, csodálni- és néznivalót kínál a nosztalgiázni és ámulni-bámulni vágyóknak.

Hölgyek, urak, kérem, fáradjanak be, nézelődjenek, emlékezzenek és képzelegjenek kedvükre!

A Békebeli otthonok, polgári lakáskultúra a 19.-20. század fordulóján kiállítást október 4-ig lehet megtekinteni a Haáz Rezső Múzeum földszinti kiállítótermeiben.