Szűz Mária jegyese – ezzel a címmel lehet könyvet eladni, noha a szerző, a 45 éves Milbacher Róbert a csütörtök esti beszélgetésen azt is elmondta, hogy sokat gondolkodott a címadáson. Szerencsére nem lámpalázas, hiszen egyetemi tanár Pécsett, irodalomtörténetet tanít, s bátor is – mint később megtudtuk, első kötetének történetei bizony nagyon a szülőfalujában játszódnak. Annyira, hogy az író édesanyja, illetve más ismerősei is nagyon ráálltak arra, hogy ki ki az és hogy az a bizonyos történet tényleg úgy volt-e vagy nem úgy volt.

Az olvasás nem választás kérdése

A szerzőt Szegő János, a kötetet megjelentető Magvető kiadó fiatal szerkesztője kérdezte a csütörtök esti könyvbemutatón a Szentimre utcai G. Caféban – mint az est házigazdája, Murányi Sándor Olivér megjegyezte, ezentúl minden szerző mellé igyekszik egy szerkesztőt megnyerni beszélgetőtársnak.

Milbacher a 19. századi magyar irodalom szakértője, eddig négy könyvet publikált a témában – prózát viszont most adott ki először. Az eddigi visszajelzések alapján nagyon jó első kötet jött össze, hiszen a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat nem dobják csak úgy az ember után.

Szegő azzal akarta kiszedni Milbacherből azt, hogy miért kezdett írni, hogy biztosan szeretett olvasni, mire azt a választ kapta, hogy valóban szeret sakkozni, biciklizni, zenét hallgatni és focizni is, de az olvasás szerinte nem választás kérdése, az természetes. Az író az elbeszéléseket tartja nagyon fontosnak – megjegyezte, hogy nemrég találkozott az egyik nagybátyjával, aki elképesztő módon tud mesélni, viszont nem szokott olvasni. Írásainak lényege tehát ez, a mese, az elbeszélt történet – amíg ezt mondja valaki, addig élvezzük.

„Nem tudok védekezni, ez az én életem, az én emlékeim. Senki nem azonos senkivel és senki nincs bántva a könyvben" – mondta a Szűz Mária jegyese című könyvről a szerzője, megemlítve, hogy egyszer ismerősei ültek egy vidéki kocsmában, ahonnan felhívták, hogy ott vannak a figurák közül többen mellettük...

Mint a Kispál és a 30Y

Két részt fel is olvasott a könyvből, így anélkülis megízlelhettük a Milbacher-elbeszélések ízét, hogy belenéztünk volna a könyvbe – ha valakinek tetszett Grecsó Krisztián Pletykaanyuja vagy Háy János novelláskötetei (A bogyósgyümölcskertész fia vagy a Házasságon innen és túl), akkor annak biztosan bejön majd Milbacher is. Olyan ez, mint amikor arról beszélgetünk, hogy ha valakinek bejön a Kispál és a Borz vagy a Quimby, akkor az Esti Kornélt vagy a 30Y-t is minden bizonnyal szeretni fogja.

Körülbelül húszan voltak kíváncsiak az irodalmi estre, aminek a végén néhány könyv gazdára talált, ezeket a szerző természetesen dedikálta. A következő Murányi-féle irodalmi szeánsz az év végére, karácsony és szilveszter közé várható.