„Kicsi könyv, kicsi bemutató" – fogalmazott frappánsan a Laska Lajos (egyperces novellák) október 2-i, első hivatalos könyvbemutatójának házigazdája, Lőrincz György író, aki alaposan kifaggatta a szerzőt arról, hogyan született meg és tulajdonképpen kicsoda Laska Lajos?

„Azért Laska, mert akárcsak a tésztának, neki sincs gerince" – magyarázta a névválasztást a szerző. Aztán azt is megtudtuk, hogy Laska Lajos nem ma született, hanem bő tíz évvel ezelőtt. Az átlagos, esendő és nevetséges, olyan mint mi kisemberről szóló egyperces villanások az akkor még létező országos napilap, a Romániai Magyar Szó, később pedig annak utódjának hasábjain jelentek meg.

„Még kezdő újságíró voltam, éltem az életet és épp úgy, mint Laska Lajos, én is vívtam a mindennapi, piti harcaimat" – mesélte a szerző, aki az egypercesek műfajt illetően irodalmi elődként felemlegetett Örkény mellé Páskándi nevét is hozzátette.

Laska hálás figura és hálás téma volt – az évek alatt több mint 200 róla szóló abszurd és groteszk, humoros és csattanós írás gyűlt össze, amit a kötet kedvéért a szerző két éves babrálás után 85-re karcsúsított. A szövegeket szándékosan úgy válogatta össze, hogy az elmesélt történetekből ne csak a főszereplő jelleme, de teljes életútja is kirajzolódjék. Épp ezért, „a laza kis írásokat akár nagyprózásan is olvashatjuk" – adott olvasási tippet a könyvhöz.

Laska, a „hős"

A groteszk, abszurd és kiváló humorral megspékelt egypercesek főhöse Laska Lajos, akin nevetünk, akiben magunkra ismerünk és akiben éppen azt szeretjük leginkább, hogy nincs benne semmi rendkívüli, semmi hősies, annak ellenére, hogy lázad és meg is vívja a kis, mindennapi harcait.

Szürke, átlagos, hétköznapi figura ő, akivel nem történnek rendkívüli dolgok. Tömbházban él, családja van, szerelmes lesz, csalódik, szidja a rendszert, aggódik a nemzet fogyása miatt. Nem egy észkombájn, de mégis megnyugtató magyarázatot talál a problémára. Hogy mit? Nem áruljuk el a poént – érdemes elolvasni.

Jobb írni, mint kocsmázni?

Passzolt az írásokhoz a keddi könyvbemutató hangulata. Laza, jó humorával Zsidó többször is megnevettette az összegyűlteket.

„És mit szólt az asszony a kötetben levő, nem szemérmes írásokhoz?" A szerző övön alulinak nevezte Lőrincz György kíváncsiskodását, de nem titkolta, hogy nála jóval szemérmesebb felesége kigyomlálta a szerinte oda nem illő, túl szexi írásokat és ő volt az első számú, kritikus házi sárkánya is.

Az előző köteteiben mindig javítani valót találó szerző úgy véli, ez a könyve „úgy jó, ahogy van", hat hét után sem talált kivetnivalót benne, s a szakmai berkekből érkező visszajelzések is azt erősítik: nem nyúlt mellé a műfajválasztással. „Jó ez fiam, sokkal jobb, mintha kocsmába járnál" – idézte az első kötete megjelenése kapcsán nagymamájától kapott elismerést.

Bevallotta, nem kecsegteti újabb olvasnivalóval a közönséget. Egyrészt, mert lassan ír, így meglehet, hogy regénye, amin már négy éve dolgozik, csak újabb négy év múlva jelenik meg. Egyébként is azt vallja: egy író, legyen bármilyen termékeny is, életében maximum két igazán jó művet írhat és az bőven elég.

Ettől függetlenül, mi jó kedvvel olvastuk Laska Lajos rövid, de frappáns történetét. És kíváncsian várjuk, hogy szülőatyja milyen meglepetéssel rukkol elő a jövőben.

Névjegy

Zsidó Ferenc 1976-ban született Székelyudvarhelyen. Tanár, író, publicista, németből fordít, a bölcsésztudományok doktora.

Fontosabb kötetei: Szalmatánc (regény). Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002.; Csigaterpesz (novellák). Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár – FISZ, Budapest, 2005.; Autóstoppal Európában (regényes útirajz). Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 2007.; Laska Lajos (rövidprózák), Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2012.

Zsidó Ferenc: Laska Lajos (egyperces novellák)

Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda-2012

Borítóterv: Péter Katalin

 

A könyv 15 lejért megvásárolható Székelyudvarhelyen az Árnika, Bagolyvár és Corvina könybesboltokban.